1988. május 17. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
53
korszakokban. Budapestnek ez a legismertebb városképi együttese az utóbbi négy terd* me*V nevét a régi falutól kapta és részben annak helyén épült. A Fő utca évtized alatt kulturális-, idegenforgalmi- és lakónegyeddé változott. A városrész szer- tengelye volt az új lakótelep tervezési határa, amely ma Ezüsthegy utca néven két kezete — a történelmi fejlődést ma is világosan mutatva — két részre tagolt: délen az v‘'a9 választóvonala. Keleti térfala helyén a lakótelep zöldterülete húzódik, a nyugati egykori királyi palotára és a csatlakozó épületek valamint területek együttesére, észa- oldalon a megmaradt falu nagyjából régi állapotában várja sorsának alakulását. Bé' kon a polgári városrészre. Ebben a történeti negyedben - mely egészen 1872-ig, a fő- kásmegyer Árpád-kori település, plébániatemplomát, iskoláját a XVIII. században várossá egyesülésig önálló volt — a második világháború után megkezdődött az or- építették, községi önállóságát 1950-ben vesztette el, amikor Budapest III. kerületében szág legjelentősebb történeti városrész rehabilitációja, mely ma is tart. hez csatolták. A falu településrendszerére meghatározó az a három völgy, melyre párhuzamosan futó főbb utcái - Donát, Dömös és Kőbánya - kialakultak. A tele- Az egykon k.rályi palota úgynevezett kiemelt beruházásként elkülönített program- pü|ésen jellegzetes az oldalhatáron álló, utcavonalra merőleges beépítés, az oromfalas mai és jóváhagyás, feltételekkel indult el a helyreállítás útján. Az épületegyüttesben épü|etek az utcavonalon sorakoznak, élőkért nélkül. Van ezen kívül egy városiasabb, jelentős közgyűjtemények kaptak helyet, a Budapesti Történeti Múzeum, a Munkás- zártsorú beépítés me|yet a nagy kocsibehajtó-kapu jellemez. A terület az építészeti mozgalmi Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria és a Széchenyi Könyvtár, valamint a adottságokhoz igazodó rehabilitációra szorul, barokk karmelita templomban — melyet már a XVIII. század végén színházzá alakítottak - megnyílt újra a főváros budai oldalának egyetlen színháza. A Várnegyed Óbuda a főváros legrégebben lakott része, ahol a neolitikum óta egymást követik déli részén még ma is erőteljesen megmutatkozik a második világháború pusztításé - térben és időben - a különböző kultúrák. Ezeknek a XX. század második feléig nak nyoma, a Szt. György tér keleti és északi oldalán két romos épület áll, az egyko három nagy korszakuk volt: a római provincia, Pannónia Inferior székhelyéé, a mari miniszterelnökségi palota és a honvédelmi minisztérium, s a tér nyugati oldala ren gyár középkor gótikus városáé, majd a török hódoltság után a korábbiaknál jóval sze dezetlen. rányebb barokk mezővárosé. A település a legutóbbi időkig két pólus köré csoportosult: a középkori prépostsági templom, majd az arra épült barokk kastély, valamint a A Dísz tértől északra eső terület, a polgári negyed helyreállítására - a háború utáni középkori templom helyén emelt barokk plébániatemplom köré,nagyrészt falusias gyors, romeltakarítási állapotot véve alapul - 1949-ben elsőként készült az ország beépítéssel, oromfalas vagy az utcával párhuzamos eresz- és gerincvonalú épületekban részletes rendezési terv, melynek továbbfejlesztett változatát 1958-ban hagyták ke| 0budg egyjke gz 1872.ben Budapestté egyesült három városnak, egyes részeinek jóvá. Az elpusztult épületek helyén új lakóházak és középületek létesültek, az fg|usj mezövárosi je„egét egészen az 1970.es évekig alig változtatta meg a főváros utóbbiak közül a legjelentősebb a „Budapest Hilton hotel. A szálloda megőrizte és fejlesztése v befoglalta a Xlll. századi domonkos kolostor maradványait. 1962 és 1967 között került sor az állami tulajdonú lakóházak mintegy 50%-ánál a teljes korszerűsítésre. Az 1968-ban kezdődött városrészrekonstrukció Óbuda történeti városmagjának két a kulturális-, idegenforgalmi szempontokat is figyelembevevő funkcióváltásokkal. fő részét befoglalta az új városszerkezetbe. Az Árpád hídtól délre a római katolikus Ezt a rehabilitációs tevékenységet folytatta az 1981-1986 közötti felújítás, mely templom és plébániaház, a Dugovics tér két épülettömbje, a Lajos utcai középkori után korszerűtlen lakás nem maradt a Várnegyedben. Az épületek műemléki vizsgá és klasszicista épületek képviselik a régi beépítésből megmaradtakat, a zsinagógával lata megállapította az építészeti értékek, a történeti városmag érdekében szükséges és a Calvin közi templommal, papiakkal együtt. rendeltetés-változásokat, melyek legtöbbjére csak hosszú távon kerülhet sor. , , . , . . . , . , .. . ... Az Árpád hídtól északra a kismesterségek múzeumaként helyreállítptt barokk-kori A Várhegyet körülvevő tám- és várfal a XIV. századi nyomvonalat követi, az évszá- Selyemgombolyító és a Fő tér között kialakított gyalogos városrészközpont kulturázadok folyamán többször átépült, s városképi látványa, állékonysága egyaránt fon- lis, idegenforgalmi vonzerejű hely a múzeumaival, szabadtéri hangversenyeivel, vásátos. E falak helyreállítása legnagyobbrészt 1946-1970 között készült, s napjainkban raival és vendéglőivel együtt. A Fő téren a barokk Zichy kastély gazdasági épületéj a tönkremenetel jeleit mutatja. A felületi-, burkolati hibákon kívül hosszú szakaszo nek déli szárnyában 1987-ben nyílt meg a Vasarely múzeum, a nyugati és északi kon látható a mellvédomlás veszélye, a statikai állékonysági hiányosságokra utaló szárny hasznosítása még hátra van. repedés. Az elhanyagolt és veszélyes állapot leginkább szembetűnő a Halászbástyán. . . , A Il-lll. kerület határán levő Óbuda-Ujlak városrész három évszázadnyi történelme A Várnegyed felszíne alatt mélypincerendszer húzódik, mely főként a közutakat kö egyéni hangulatú, ízes kisvárosi együttest hozott létre. Újlak az utolsó összefüggő veti, s az épületek alá csak részben terjed ki. Szellőzőit, lejáratait az 1960 as években maradéka annak a földszintes Budapestnek, amely a Józsefvárosban, a Tabánban, lezárták, elfalazták. Ezeket az eredetileg borospincének használt földalatti tereket a Krisztinavárosban és Óbudán a XVIII.-XIX. században a jellemző beépítés volt. II. világháború idején életvédelmi helyiségekké alakították. A mélypincék állapota Az elveszett, régi budapesti hangulatot nem pótolhatja egy-egy megmaradt utca vagy nem kielégítő, vízmosások, vízbetörések fordulnak elő, melyek veszélyeztetik a háztömb, a legújabb magas lakóházak tövében. Viszonylagos tágasság és többfajta márga altalaj állékonyságát. Néhány helyen (Pettermann bíró u. 2., Tárnok u. 9—11., minőség, a részletformák gazdagsága és belső arányossága szükséges ahhoz, hogy Úri u. 8. alatt) megtörtént az életveszély elhárítása, az épületek 1981 — 1986 között egy ilyen városrész ne díszletként hasson. Óbuda—Újlakon — megmenthetően és végzett felújításával egyidőben. újraéleszthetően — mindez a mai napig még jelen van. A budai oldalon a többi, valamikor önálló település történelmi együttese építészeti A XVIII-XIX. században épült, és a barokk, valamint a klasszicista stílusjegyeket alkotásokban szegényebb, szerényebb jelentőségű, s állapota — az óbudai műemléki őrző földszintes házak jelentős része magántulajdonban van, főleg all. kerületben, együttest kivéve — az utóbbi évtizedekben inkább romlott, mint javult. Északról dél Formailag állapotuk nagyrészt még az eredeti, a kapuzatok, oromzatok, tetők és : felé haladva műemléki, városképi szempontból a következőket szükséges megemlí ablakdíszítések rekonstruálhatók. A városrész helyzete műszakilag azonban rossz, teni: az épületek azonnali mentésre és korszerűsítésre szorulnak. Békásmegyer Öfalun ma a régi falu megmaradt részét értjük, amely a község egykori A budai Dunapart mentén észak-déli tengelyre fűzve helyezkednek el Budapest legréfőutcájától nyugatra esik. Ettől keletre a főváros legnépesebb lakótelepeinek egyike gebbi és legjelentősebb fürdői, melyek építészeti, műemléki értékei jelentősek, gyómarna j á 3 25 i
