1988. május 17. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
40
Magyarország közlekedési hálózatainak (a kózutaknak és a vasutaknak) legjelentő- Másrészt új elem, hogy részletes területi mérleg készült, amely kerületenként és a fősebb vonalai Budapestről indulnak ki. A főváros dunai átkelő-kapacitása többszöröse város egészére is megállapítja a BVSZ-ben meghatározott területfelhasználási kategó az ország többi területén lévőknek, vízi és légi közlekedési létesítményei országosan r'ák 1986. XII. hóban érvényes nagyságait és területi elhelyezkedésüket. A felhaszegyedülállóak. Mind társadalmi-gazdasági helyetéből, mind pedig műszaki-fizikai, "ált alaptérkép méretarányából következően e mérleg az 1,0 ha-nál nagyobb kiterjeinfrastrukturális felszereltségből eredően a helyzete az országon belül kiemelkedő. őésű elemeket veszi figyelembe. A vizsgálatokban szereplő KSH adatok a népszámlálási adatok folyamatos továbbvezetéséből, illetve az időközi mikrocenzus mintái alapján történt becslésből származnak, és így ezeknek megfelelő pontosságúak. 1.3 A TERVEZÉS ELŐZMÉNYEI . , terve*es előzményei közé tartoznak még, illetve a rendezési program tervezetében Budapest általános rendezési tervének előzményei az 1950-es évekre nyúlnak vissza. felhasználtuk az alábbiakban felsorolt munkákat: Ekkor kezdődött meg a terv kidolgozása az akkori ismereteknek megfelelő szinten. udapest és környéke általános rendezési terve 1960, A terv egyeztetése és testületi tárgyalása során felmerült, hogy a Budapest területére udapest és kornyéke általános városrendezési terve 1970, készített tervet ki kell egészíteni a környékre vonatkozó elgondolásokkal. Az így a BudaPestl agglomeráció területrendezési terve 1975, készült általános rendezési tervet 1960-ban hagyta jóvá a Minisztertanács és egyide- Budapest hatályos övezeti terve (1976), jűleg intézkedett, hogy azt 10 év múlva felül kell vizsgálni. E felülvizsgálat során át- a budapesti vasutfejiesztesi koncepció (1979), dolgozott tervet a Minisztertanács 1971-ben hagyta jóvá. Ekkor került sor az agglo- ~ a Főváros 15 éves lakásépítési és telepítési tervkoncepciója (1979), meráció jelenleg is érvényes területi lehatárolására (Budapesttel együtt 44 település). budapesti agglomeráció általános rendezési terve - városépítési koncepció (1980), Ezt követően az ÁTB 5019/1977 sz. határozata úgy intézkedett, hogy ki kell dolgoz- Fővárosi Árvízvédelmi Müvek távlati fejlesztési terve (1980), ni a budapesti agglomeráció rendezési tervét, amely a gazdaságfejlesztés ágazati fel- Országos Területrendezési Terv, adatainak területi vonatkozásait összehangolja. Országos Udülöterületi Terv, — Budapest és környéke közműfejlesztési koncepciója (1981), Az 1970. évi általános rendezési terv felülvizsgálata 1978-ban megkezdődött, s ennek _ Budapest komplex távlati idegenforgalmi fejlesztési koncepciója (1982), eredményeképpen 1980-ban elkészült a budapesti agglomeráció általános rendezési - Budapest komplex energiaellátási koncepciója (1983), tervének „városépítési koncepciója”, amelyet a Fővárosi Tanács V.B. 1981 január- _ a főváros és az agglomeráció vízgazdálkodásának hosszú távú koncepciója (19841, jában megtárgyalt és a főváros részéről elfogadott. - a főváros közoktatási fejlesztési koncepciója az ezredfordulóig (1984), E terv kidolgozása és elfogadása időszakában felmerült, hogy a véglegesítéséhez az ~ **”*" ** koncepciói. (1984), i agglomerációs térség társadalmi és gazdasági fejlődésének hosszú távú koncepcióját udapest belső területe rehabilitációjának koncepciója 1986, | , ,, , . , . , . , , , |. , . . yt-rr, r-niyi/moo -•-* _ 8 budapesti intézményhálózat térbeli fejlesztésére készített tanulmány (1985), előzetesen el kell készítem es jóvá kell hagyni. Az ATB 5014/1983. sz. határozata y , ... , , ■ , I, | . , . . -ró. a u A" . - a budapesti agglomeráció rendezési tervének koncepciója (1985), véglegesítette az agglomeráció rendezési tervevei kapcsolatos feladatokat. A budapes. . , , , , . , , ... r\ jl -p i • * i • x t.jL ~ az országos úthálózat fejlesztése, keretterv KM (1985) ti agglomeráció hosszú tavu fejlesztési koncepciója az Országos Tervhivatal irányitá- • , ____ , ...... — a budapesti agglomeráció regionális rendezési terve (1985), sával 1985-ben elkészült.- a Főváros szennyvízelvezetése és szennyvíztisztítása 1974. évi programjának felülvizsgálata és Az előbbieknek, valamint az időközben készített vizsgálatok alapján 1985-ben elké- aktualizálása (1985), szült a budapesti agglomeráció regionális rendezési terve. E tervet a Mi- _ Budapest fürdőhálózata rekonstrukciós és fejlesztési koncepciója (1986), nisztertanács az 1027/1986. (V. 22.) számú határozatával jóváhagyta, egyben előírta, _ Fővárosi központi kezelésű vízfolyások nyilvántartási adatainak felülvizsgálata vízrendszerenhogy - összhangban a 7/1983. ÉVM számú, a területrendezési tervek elkészítésének ként (1986), stb. rendjéről szóló utasításban foglaltakkal — el kell készíteni a főváros általános - az elkészült budapesti kerületi ÁRT-k (II., III., IV., XI., XII., XV., XXII.) (1986), rendezési tervét. Ezek alapján került sor a jelen munka kidolgozására. _ Budapest főváros hosszú távú idegenforgalmi célú területfejlesztési és rendezési terv koncepciója 1986, A tervezési munka előzményeihez szorosan hozzátartozik, hogy 1986 folyamán elké- - a Fővárosi Vízművek módosított távlati terve 2000 ig, szült — az összes megelőzőeknél részletesebb - vizsgálat a főváros területfelhaszná- _ Budapest és agglomerációs kapcsolatainak távlati közlekedésfejlesztési terve (1987), lásáról és a lényeges, a későbbi tervkészítés során meghatározó tényezőkről. A vizsgá- Budapest és közlekedése (1987), latok összefoglaló értékelését az említett 7/1983. EVM utasítás 4. §-a alapján a Fő- - IPM: Az Energetika Hosszú távú Fejlesztése 2010-ig (1987), városi Tanács V.B. Városrendezési és Építészeti Főosztálya elfogadta. A vizsgálatok _ IPM: A fővárosi ipar racionalizálásának, szelektív-intenzív fejlesztésének programja (1987). összefoglaló értékelése a munka 2. részét képezi. Az előzőek értelmében az ebben szereplő vizsgálati adatok 1986. éviek, esetenként az 1987. I. Ti állapotot tükrözik. A vizsgálatok legfőbb jellemzője egyrészt, hogy a KSH adatgyűjtési rendszerrel i összhangban pontosan meghatározott illetve lehatárolt területi egységekre, az ún. „városrendezési körzetekre” gyűjtötte az ismérvek sokfélességét. Ezekből számítógépre vitt adathalmaz gyűlt össze, megteremtve a későbbi tervezési fázis több-variációs, alternatív tervezési módszerének alkalmazási lehetőségét. < X ^ * mm »**
