1988. május 17. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
206
A két hulladékhasznosító mű üzemelése mellett a rendezett lerakással történő ártal- 3.14 ZAJ- ÉS REZGÉSVÉDELEM matlanítás lehetőségét nagy távlatban is biztosítani kell, mivel a hulladék egy része (30—40%-a) csak ilyen módszerrel ártalmatlanítható. A zaj. és rezgésvédelmi terv célja az, hogy összhangot teremtsen a területfelhasználási A települési szilárd hulladék csekély hányadban veszélyes hulladéknak minősülő és szakági tervekben megfogalmazott fejlesztések, valamint a zaj- és rezgésártalom alkotókat is tartalmaz (gyógyszerek, vegyszerek, nehézfémek stb.). Ezeknek elkülö- elleni védelem követelményrendszere között. A terv feladata a zajforrások (emisszió) nített gyűjtése, kezelése szükséges, a hulladék elhelyezési, ártalmatlanítási problémák és a zaj ellen védendő területek, illetve létesítmények helyzetének (immisszió) vizsmérséklésére elő kell segíteni a háztartásokban keletkező hulladékok újrahasznosít- gálata, minősítése, ennek alapján azoknak a városrendezési beavatkozásoknak a meg ható részének szervezett begyűjtését. jelölése, amelyekkel a különböző térségekben a zajártalom csökkenthető, illetve A főváros területén található 21, összesen mintegy 400 ha-nyi területű rekultiválat- a ie'erde9' szinten tartható még akkor is, ha a városfejlesztési elképzelések miatt lan hulladéklerakóhely újrahasznosítása sürgős feladat. A lerakók többsége felha- e9y«9y térségben a zajemisszió növekedésével kell számolni. gyott bánya volt, ezért rekultiválásuk — elsősorban zöldfelületi jelleggel — a bánya- a zaj- és rezgésvédelmi terv alapját tehát a területfelhasználási és a szakági tervekrekultivációk körébe tartozik. ben foglalt elhatározások adják, a terv eredményei pedig a települési környezet A keletkező nem veszélyes ipari hulladékok a kommunális hulladékokkal együtt he- minőségét értékelő munkarészbe épültek be. lyezhetők el. Elő kell segíteni a másodnyersanyagok szervezett, szelektív begyűjté- A , ... M , .... . . . . . , . z u i ii * ■ la,„far.*. hiiiiaHóUm.iiwir.íor+ác* A tervben a zaj ellen védendő, továbbá a zajvédelmi szempontból kiemelten kezelensét, ennek érdekében be kell vezetni a központi huliadéknyilvántartást. ’ .* K . dő területeknek es létesítményeknek a területi rendszerére teszünk javaslatot, mert Budapesten az illegális hulladéklerakóhelyek száma jelenleg 160. Az FKFV rendsze- a konkrét feladatok csak telekmélységű vizsgálatok alapján, a kerületi ART-k zajres munkával időről időre felszámolja ezeket az illegális lerakókat, de ezek rendsze- rezgésvédelmi terveiben határozhatók meg. Azoknak a területfelhasználási javasrint újratermelődnek. Azokon a vegyes beépítésű - üdülő- és lakóterületeken, vagy latoknak az esetében, amelyek következtében a területen szigorúbb zajvédelmi köüdülőkkel is beépített zártkert — területeken, ahol az FKFV nem végez rendszeres vetelmények lépnek életbe, meg kell határozni a zajvédelmi intézkedések által érin szemétszállítást, a szállítási útvonalak mentén több konténeres szeméttartályt célsze- tett (termelő, infrastrukturális stb.) létesítményeknek a körét, az intézkedések jelierű kihelyezni. Tovább kell fejleszteni a lakosság ingyenes, illetve kedvezményes áru g£t £S mutatóit. Ezek után hozhatók meg a hatósági tevékenységet megalapozó szemét- és törmelék-szállítási lehetőségeit. határozatok, ez a helyi tanácsok feladata. A szippantott szennyvizek és szennyvíziszapok csepel-szigeti lerakóhelyét - amely nincs hatóságilag kijelölve - fel kell számolni, mivel a Ráckevei (Soroksári) Duna vizét szennyezi. A szippantott szennyvíz jelenleg a leürítőhelyeken a csatornahálózatba jut, tehát szintén az élővizeket terheli. Az ártalmatlanítás véglegesen a szennyvíz- 3.14.1 A ZAJFORRÁSOK VARHATO VÁLTOZÁSAI tisztító-telepek üzembehelyezésével oldható meg. A szennyvíziszap ártalmatlanításával a 3.11.2 és a 3.13.2 fejezetrészek foglalkoznak. Közlekedés A központi gazdasági körzet (döntően a főváros és Pest megye) veszélyes hulladékai- A járműszám növekedése alapján a zajszintnövekedés várható értéke az ezredfordulónak elhelyezésére most épül az aszódi tároló, amelyet 10 000 t/év kapacitással előre- jg a városi főútvonalakon átlagosan 3 dBA, meglevő országos főútvonalakon, illetve láthatólag az idén helyeznek üzembe. A fővárosi gyógyszergyárak veszélyes hulládé- azok fővárosi bevezető szakaszain 2-2,5 dBA. kaiból évente mintegy 10 000 t mennyiséget az épülő dorogi égetőműben fognak ár talmatlanítani, ennek kapacitása 25 000 t/év. Az emissziós határértékek fokozatos szigorítása, a technikai fejlesztés várható ered................... . ,, ... ményei következtében a tényleges növekedés átlagosan ennél valamivel kisebb lesz. A jelenleg újrahasznosított és ártalmatlanított, előkezelt veszélyes hulladék mennyisége (150 000 t) így évente mintegy 20 000 tonnával csökken az aszódi és dorogi Az úthálózat átbocsátóképessége tovább már alig növelhető, mert a forgalomtechnilétesítmény üzembehelyezése után, tehát évente továbbra is 130 000 t veszélyes kai fejlesztés lehetőségei jórészt kimerültek. A belső városrészekben néhány főúthulladék halmozódik fel. vonalon — különösen a Duna-hidakon — a kapacitás kihasználtsága a teljes nappali Néhány nagyobb fővárosi vállalat átmeneti tárolóba szállítja veszélyes hulladékát. időszakban 100% feletti, és általában a gyűjtő utakon is meghaladja a 100%-ot. Ezek Budapesten kívül találhatók, de kapacitásuk 3-5 éven belül kimerül. Az Tovább rontja ezt a kedvezőtlen helyzetet - elsősorban a belső, sűrűn lakott városIKARUS és a GANZ Elektric gyár saját budapesti telepén létesített - engedély részekben - az a körülmény, hogy a gépkocsik nagyrésze a lakóutcákban, sok helyen nélkül - átmeneti tárolót. Ezek az átmeneti tárolók az eddig felhalmozódott és a a járdán parkol. képződő veszélyes hulladék mintegy 5%-át képesek fogadni. A meglevő főforgalmi utak mellett általában nincs hely zajvédelmi létesítmény (pl. A teljes hulladékmennyiség végleges ártalmatlanítását a fővároson kívül, a központi töltés, fal, épületsor) elhelyezésére. A zajvédelmi javaslatok csak a részletes területtervezési körzetben kell megoldani. Átmeneti tárolókat - biztonsági okokból — rendezési vizsgálatok alapján adhatók meg. Budapesten nem szabad létesíteni. Égetően szükség lenne - lehetőleg a Duna jobb . . . .. ..... ..... .7 . 9 j -„.„„i, l.il A forgalomból eredő zajt a meglevő úthálózaton forgalomszervezési intézkedésekkel partján - további lerakóhelyekre és átmenet tárolókra. A dunántúli uzemek hulla- 3 . ’ 3 , / , , , .. . . . . * xux i .... csökkentem lehet, jelentősebb javulást azonban elsősorban uj közlekedési útvonalak dékait ugyanis csak a fővároson keresztül lehet Aszódra szállítani. A dorogi égetőbe ^ ^ hozhat a pesti oldalon lévő gyógyszergyárak veszélyes hulladékait kell szállítani, ezért némi forgalomnövekedéssel kell számolni az amúgy is túlterhelt Duna-hidakon és az M3-as, A cél azonban az, hogy a zaj által leginkább zavart lakóterületeken mielőbbi mega 30-as és a dorogi közúton a 80-as évek végétől. oldás szülessen. A zajvédelmi terv sematikusan ábrázolja azokat a lakóterületi szaA sugárzó hulladékokat továbbra is a Püspökszilágyiban működő izotóptemetőben kaszokat, ahol sürgős beavatkozás szükséges, kell elhelyezni. tyjcTo ■ ; tó tó ■; I tótól tó© ©tó £//££/M tótótóifl-* m iwi.il'ii.p1 i
