1988. május 17. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

201

Az aktív felszínmozgásos területeket (III. ker. Bécsi úti volt bányák) kertészeti mód- tított szennyvizek sem vezethetők be. A patakok vízminőségének javítása a vízgyűjtő

szerekkel kell stabilizálni. Erdősítésükkel mintegy 110 ha-ral bővülnek a főváros terület egészének szennyvízelvezetésével és gondos mederrendezéssel lehetséges,

zöldterületei. Beépített területeken a patakok nyílt felszíni árokként épülnek ki. Szabad területen

A felhagyott bányák szemétlerakóhelyek rekultiválásával elsősorban a főváros zöld- a Patakmedret a természeti környezethez hasonló módon kell kialakítani. A vízfofelületét kell növelni. A növénytelepítés egyben a felszín stabilizálását is szolgálja. Iyást kísérö kérdők nem csak gazdagítják a táj arculatát, hanem segítenek a vízmiErdőt kell telepíteni a szeméttel feltöltött XVII. ker. Micsurin úti és a XX. ker. nősé9 további javításában is. A zöldfelületi terv értelmében ligeterdők telepíthetők a

Ocsai úti bányagödör területére, valamint a II. ker. Kuruclesi úti bányagödörterüle- Szilas-patak mentén a IV., XV., XVI. és XVII. kerületben, a Rákospatak X. és

téré. Lakóterületi közparkot kell építeni a X. ker. Gránátos utcai hulladéklerakó és a XVI1, kerü,eti szakaszán< és Soroksáron, a Gyáli-patak mentén.

Kada utcai anyagbánya területén. A XXII. kerületben, a 70-es út mentén lévő fel- A hiányzó partvédő- illetve árvízvédelmi műveket úgy kell megépíteni, hogy azok

hagyott és jelenleg feltöltés alatt álló bányát erdősíteni kell. A III. kerületben a egyúttal rekreációs területként is használhatók legyenek.

Csillaghegyi-strand közelében lévő rekultiválatlan bánya a strand bővítéséhez hasz- A felszíni vizek elvezetése az árokrendszerek rendezését igényli (3.11.3 fejezetrész).

nálható fel. Sport-és szabadidő központ alakítható ki a XVIII. ker. Pestlőrinci sze- , . .. ... Axix u-x • . ,. ..... ...

... ,x a * x. . .. , , * t Az á óvizek kozul a felszíni vízutánpótlás hiánya miatt igen érzékeny, labilis okolómétlerakó helyén. Az itt felsorolt, nagyobb felhagyott bányák rekulttválásával mint- ...., , , .. , . ta a* x

ró, . .. .. „ qiájuak a bányatavak, mint pl. a csepeli kavicsbányatavak. A tó elöregedését, feltoltóegy 150 ha-ral növelhető a főváros zöldfelülete. 3 . .. ■•J»,xt* x x a aa i a

37 deset a szennyvizek távoltartásával, a környező üdülőterület csatornázásával és a

szennyvíz elvezetésével kell megoldani. A területhasznosításnál figyelembe kell venni

a tó terhelhetőségét és az üdülők létszámát, a beépítés módját (célszerűen csoportos,

közösségi épületekkel) ennek függvényében kell meghatározni.

3.12.2 A VÍZ VÉDELME A budai hévíz- és gyógyforrások vízminőségének védelme érdekében a hegyvidék felszíni karsztterületeit fokozottan kell óvni a talaj- és talajvízszennyeződéstől, a hidro- A felszíni és felszín alatti vízkészletek védelme a főváros vízellátásának alapja. A víz- geológiai védőövezetek felülvizsgálatával és szükség esetén ezek bővítésével. Ahol

gazdálkodási terv (3.11. fejezet) célja, hogy az ezredfordulóig a lakások 90-92%-a szükséges, ott a csatornahálózatot minél előbb ki kell építeni, illetve fel kell újítani

csatornázott legyen; ezzel egy igen lényeges vízvédelmi feladat is részben megváló- (II. és III. ker. egyes részei) — Rákos-, Szemlő-, Ferenc-, József- és Mátyás-hegy.

sül: záródnak az ún. ,közműolló" szárai. Az összegyűjtött szennyvíz teljes szárazidei A források hasznosítása ma még nem felel meg a távlati koncepciónak. Korszerűsítemennyisége az ezredfordulón mintegy 1,1-1,3 millió rrv ld; a tervezett 3 szennyvíz- nj ke|| g forrásfog|alásokat. A Paskál forrásvize a Paskál fürdőt táplálja majd. A még

tisztító ütem szerinti megépítésével ennek 60-70%-át biológiai tisztítás után lehet foglalatlan források foglalását el kell végezni, hogy bevonhatók legyenek a főváros

a befogadóba vezetni. vízkészletének hasznosításába. Az Árpád- és a Bründl források vízhozama strand léA Duna kémiai szennyezettsége az ezredfordulóig a tervezett szennyvíztisztítók tesítését teszi lehetővé.

üzembehelyezésétől függetlenül, a felvízi intézkedések megvalósulásának megfelelő- Az .. metróvonalak építése során a talaj rétegVizeinek áramlási lehetőségét biztosítaen fog javulni. A Duna-menti üdülőterületek csökkent használati értéke tehát a jó ni ke(|

vőben ettől függően fog javulni (a bős-nagymarosi vízlépcső járulékos munkái, külföldi intézkedések) A talajvíz minőségének védelme kiemelten fontos környezetvédelmi feladat a kavicsteraszokon, a nyílt felszíni karsztterületeken, a természetvédelmi körzetekben és a A vízminőség javítása érdekében meg kell szüntetni a patakokon a szennyvízcsator- hidrogeológiai védőövezetekben. Ezekben a körzetekben meg kell szüntetni a

nák túlfolyóit és ezeket a gerinchálózatra kell rákötni. A Dunában a szennyvizek so szennyvíz-szikkasztást és a csatornahálózatot ki kell építeni, illetve fel kell újítani,

dorvonali bevezetése gyorsítja az elkeveredést; a bevezetések helyét az ágazati távlati továbbá szükség vgn rends2eres ta,ajvíz.e||enőrzésre.

tervek úgy határozzák meg, hogy az „elkeveredési szakaszon ne legyen vízkivételi

mű. A szennyvízbe időszakosan nagy mennyiségű óla] is kerül, ez az élővizekre rend- A csatornázatlan mélyfekvésű, vagy magas talajvlzállású területeken a szenny

kívül veszélyes szennyezés az ipari üzemek szennyvizeinek előtisztításával kerülhető 'rtzet "em lehet a talalba sikkasztani. A csatornahálózat megépítéséig ezekben a korI zetekben zárt szennyvíztárolásra kell áttérni. A hosszú távú csatornázási terv végrehajtásával a mélyfekvésű területek többségénél csökkenthető vagy megszüntethető Az állóvíz jellegű Ráckevei/Soroksári/Dunába az üdülőtáj védelme érdekében nagytá- gz egyedj szennyvízeihelyezés gondja (pl. a XV., XVI., XVII., XVIII. és XX. kerületvon még tisztított szennyvíz sem vezethető be. A leülepedett szennyezőanyagokat bgn ^

mederkotrással kell eltávolítani. A Délpesti szennyvíztisztító szennyvize távlatban a

Központi (Csepel-északi) telepre kerül. Addig azonban a tisztítótelepet a maximális A talaivízszint emelkedését a belső városrészekben a vízvezeték- és csatornarendszer

gondossággal kell üzemeltetni. felülvizsgálatával és kijavításával kell megakadályoz™. A külső városrészekben a talajvízszint csökkentését a „víz csatorna olló zárása eredményezheti. A talajvíz szem- A hosszú távú időszak végéig egyes kisvízfolyások vízminősége egy osztállyal javítha- pontjából érzékeny területeken a beépítést hidrogeológiai vizsgálatokkal kell megalató. A Szilas-patak kémiai vízminősége eléri a II. osztályt, a Rákos-pataké II. osztá- pozni

lyú, (bakteriológiai minősége azonban III. osztályú), az Aranyhegyi patak kémiai ..............

vízminősége II. osztályú, bakteriológiai vízminősége III. osztályú, a Gyáli patak A talajvlzszint-csökkenés érdekében célszerű lenne újra növelni az ipar, vízkivételt

pedig II. illetve MII. osztályú lesz az ezredfordulón. Ennek feltétele Pes, megye A ho“zílfo tervidőszak végé g rmnden .pattelapan - a befogadótól függően - meg

csatornázása ésa kommunális szennyvíztisztítóknak a megvalósítása, és az agglomerá kell valós tani a szu sgesm rt uszennyvz eze st.

ció ipari üzemeiben a tisztítótelepek megépítése, illetve kapacitásuk bővítése, to- A Palotai-szigeti szennyvíztisztító iszapját jelenleg a Fót térségében lévő átmeneti

vábbá az övezetben az egyenletes vízhozamot biztosító tározótavak megépítése ésa deponálóban helyezik el, mezőgazdasági vagy erdészeti hasznosításra — magas krómszennyvízbekötések megszüntetése. A kisvízfolyásokba — nagy távlatban — még tisz- tartalma miatt — nem alkalmas. A nehézfémmel szennyezett szennyvíziszap elhelye/l<y\ 137