1988. május 17. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
177
Lakóterületen áthaladó élővízfolyások kiépítettsége megfelelő, illetve rendezésük A terület hasznosítására az 1970-es évek végén részletes rendezési terv készült, mely í folyik. Városrendezési szempontból nincs igény további (tervezetteken túli) meder- a parti sávon közcélú zöldterület kialakítását irányozta elő. A Csillaghegyi öblözet rendezésekre A kisebb jelentőségű árkok zártszelvényesítését azonban folytatni ben ]elenleg döntően családiházas beépítés található, mely összhangban van a terület i ■ * kell, ha környezetükben többszintes beépítés van. árv.zvédelm. védettségével, ugyanis a mértékadó árvízszint alatti területeknél kis valószínűséggel, de fennál a buzgárképződés veszélye. Lakótelep építése esetén a „Budapest Hosszú távú Környezetvédelmi Koncepciója" célul tűzte ki a nyi v területeket a mértékadó árvízszintig fel kell tölteni. Műemlékvédelmi szempontból folyások vízminőségének folyamatos javítását. Ezt ki kell terjeszteni az agglomer ci g Szentendrei út - Esztergomi MÁV vonal keresztezésének környéke (közel 1 km területére is, mert az ide vonatkozó vizsgálatok szerint Budapest határához m r va sugarú kóron belüli terület) különösen értékes, itt helyezkedett el ugyanis az lamennyi kisvízfolyás mind a budai, mind a pesti oldalon erősen szennyezetten r- Aquincumi városmag. A római emlékek részben feltáratlanok, kezik. Az Aranyhegyi patak balpartjának (4) rendezése a Szentendrei út felett a Mocsáros A vízfolyások vízminőség javításának leghatásosabb módja a csatornázottság fejlesz d„lőj (tp ^j^pftésével megoldódik Itt a VIII. ötéves tervben 4500 lakásos ltp. épül, tése a budapesti agglomeráció területén melynek alaplétesítményeként kerül sor az Aranyhegyi patak rendezésére, közel 800 fm hosszon. A terv az Aranyhegyi patak mentén 25,0 m széles zöld sávval és I. rendű főút építésével számol, I 3.11.4 ÁRVÍZVÉDELEM - FOLYAMSZABALYOZAS Az árvízvédelem — szűkebb vízkárelhárítási célján túlmenően — fontos környezet- Aquincumi öblözet (1.19.2) alakító tevékenység is. Az árvízvédelmi töltések, rakpartok a vízfolyások burkolati és parti sávjai, nyílt csatornák a táj, az emberi környezet meghatározó elemei, Az Aranyhegyi patak jobb partjának (5) rendezése az előző öblözetnél ismertetett amelyek a településszerkezettel szoros kölcsönhatásban vannak. Mocsáros dűlői ltp. felépítésével kapcsolatban megoldandó feladat. A területen ér A fentiekből következik, hogy az árvízvédelmi művek kiépítése során komplex tékes római kori emlékek taláhatók. j hasznosításra kell törekedni. Városrendezési szempontból különösen az üdülő-, A Kaszás dűlői lakótelep (6) bővítése esetén számolni kell a terület magassági rendesport- és zöldterületi igények kielégítésének van nagy jelentősége, ugyanis ezek az zésével. Ez a Bécsi út- Zay utcai lakótelep kapcsán részben elkezdődött, ugyanis itt árvízvédelmi funkció zavarása nélkül megvalósíthatók. Ugyanakkor az épülő lakó- a terület feltoltese folyamatban van. telepek sűrű beépítése jelentősen növeli az ilyenirányú igényt. A hasznosításhoz azonban az infrastrukturális kapcsolatot biztosítani kell. Az árvédelmi művek — a Duna folyam árvédelmi rendszerébe illeszkedően - árvé- Vízivárosi öblözet (1.19.3) delmi öblözetként, előbb az elsőrendű, majd a másodrendű árvízvédelmi művek sorrendjében kerülnek ismertetésre. Az ártéri öblözetek lehatárolását az 1%o-es valószí- A Duna jobbparti osztott védömü (71, (81, (9) a bekövetkezett sz.lárdságcsokkenénüséggel várható árvízszintek mellett bekövetkező töltésszakadás esetén elöntés *k és kiüregelődések miatt a 11+020-11+200 m szelvények kozott megerősítésre alá kerülő területek határvonala adja. szorul. Legsürgősebben a Halász u.-Erzsébet híd közötti szakaszon kell az alsó és Az öblözetek bemutatását a vizsgálat tartalmazza. A fejlesztési program csak azokkal magaspartfalakat és alaptestjeiket megerősítem (9) melynek kiviteli tervei elkészül az öblözetekkel foglalkozik hosszú és nagy távra, ahol jelentős fejlesztési elképzelé- tek- A megerősítésekre az eredeti nyomvonalon kerül sor, így az terület, .génnyel sek vannak, melyek az árvízvédelmi igények mellett a városrendezés szempontjait nem íár- A partfa,ak a jövöben változatlanul fontos közlekedési funkciót is ellátnak. és lehetőségeit is tartalmazzák. A Határ árok balpartján (10) a jelenlegi töltés a követelményeket nem elégíti ki. A tervezett beavatkozások helyét Budán kezdve, északról dél felé haladva sorszá- Az árvízvédelmi és városrendezési szempontokkal összhangban itt folytatni kell moztuk (2). Számozásuk előtt a „0" kódjel a nagy távú megvalósításra utal (01) a már megkezdett munkát, a partelektol kb. 30-30 m-.g terjedő szélességű sávban az ipari területeket ki kell sajátítani, a területeket a mértékadó árvízszintig fel kell tölteni. A fenti cél érdekében közterület szabályozási vonalakat célszerű kialakítani. fejlesztés HOSSZÚ távon (2005-lG) A távlatban így kialakuló zöldsáv a Kelenföldi ltp. K Ny-i átszellőzését elősegítené. Csillaghegyi öblözet (1.19.1) A Pünkösdfürdő úttól délre (1) kb. 200 m hosszban ideiglenes árvízvédelmi töltés Albertfalvai öblözet (1.19.4) épül, amely a partmenti vállalati üdülők + 7,5 m-es vízállásig történő ármentesítését oldja meg. A Határ árok jobb partján (11) a Kondorosi út kiépítése javította a helyzetet, de a fennmaradó szakaszon a balparti rendezéshez hasonlóan meg kell szüntetni a ma- A Római parton, illetve a Kossuth Lajos üdülőparton (2), (3) stb. új árvédelmi mű gassági és szelvényhiányokat, kerül kiépítésre, a partmenti sáv csatornahálózatával, szivárgóhálózatával együtt Dél felől ehhez kapcsolódik az Aranyhegyi patak torkolati, közel 1,0 km hosszú A Hosszúréti patak balparti töltésének megerősítését (12) a 0+000—1+278 m szelszakaszának rendezése. A városrendezési övezeti besorolás szerint a partsáv üdülő vények között végre kell hajtani. A patak torkolata a hullámtér rendezése után övezet továbbra is az marad. zöldterület céljára hasznosítható, övezeti besorolásának megfelelően. Atol 108
