1988. május 17. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
129
♦ *m ... N.trnm t — A ruházati iparban jelentős területszerkezeti változás jön létre a vidéki válla- alapján két olyan domináns iparfejlesztési változat (A, B) állítható fel a fővárosra, latok felfejlődésével és a budapesti munkaerőhiány kövekeztében. A textilru- amely az ország feltételezett gazdálkodási pályáinak változataival is összhangba hozházati ipar budapesti vállalati és szövetkezeti kapacitásai jelentős részét már ható, ugyanakkor konkrét helyi sajátságos tartalommal is kitölthető. vidékre telepítették. A budapesti üzemekben elsősorban az intellektuális tel- .................... .A változat a főváros iparosodási fokának jelenlegi színvonalát tételezi fel, jesítményt igénylő kikészítdgyárak maradnak. ,, , , ... x , . az ezredfordulóig nem számol az ipartelepek számának, anyag és energiaszukséglete— A kötőipar a ruházati ipar egyik legdinamikusabban fejlődő szakágazata. A u nek je|entdsebb csökkenésével, radikálisabb visszafejlesztésükkel és kitelepítésükkel, dapesti kötőipar termelőberendezései korszerűek, a tervezett fejlesztések az de bővítésükkel sem. Ugyanakkor feltételez bizonyos szelekciót és az ezekből szárélenjáró műszaki-technologiai színvonal elérését, elektronikus mintázó-vezérlő mazó termelés intenzifikálást, s ennek alapján csekély termelési és termék volumen rendszerekkel a termékszerkezet korszerűsítését szolgálják. és minőség növekedést. Ezek energetikai vonzatát, bizonyos növekedését az energia— A bőr-szőrmeiparban sok a nehéz, bűzös, vizes, az egészségre és a környezetre gazdálkodási fejezet értelmezi és részletezi. ártalmas technológia, munkahely, ezért a környezetre legkárosabb technoló- , , _ , . . . . , .. , . . ,, , . ... , A kitelepítések kérdésében e változat azért óvatos, mert feltételezi az elmúlt evgiai fázisok kiváltását kell előirányozni. A megvalósítás a szükséges pénzügyi , ... . . ...... .* . ... a A . . .... . .. tizedekben tapasztalt korlátok továbbélését. Az eddigi tapasztalatok ugyanis azt források megteremtesetol függ. A cipóiparon belül a fővárosi ipar súlya el- ... . . . , . 57 , _ 7 . róL ró ii * mutatják, hogy a kitelepítések igen jelentős tőkeigénnyel és termeléskieséssel valósulenyésző, alig 5% a részesedése. Ez a részarány várhatóan nem csökken tovább J 97 # 9 ' 9 7 7 tak meg és általában jellemzó volt a lassú, tobbszakaszos, folyamatos kitelepítés. — A papíripar a fővárosban nem bővíti termelését, meglevő kapacitásait elektroni- A fővároshoz kötődő és az itt fejlesztendő tevékenységek, városrendezési, környezet zálással és robottechnikával korszerűsíti. A nyomdaiparban megmarad a buda- védelmi szempontból történő áttelepítése is jelentős beruházási költséggel jár, főleg pesti vállalatok vezető szerepe. További rekonstrukciós korszerűsítésekre kerül abban az esetben, ha nem a szervezett áttelepítés koncentrált formáját alkalmazzák, sor (offszet-eljárás, fényszedés stb.). új területi környezetbe helyezésük még a fővárosi infrastrukturális adottságok mellett sem zökkenőmentes. Általánosan tervezik a párhuzamos gyártási ágak megszüntetését, a ki nem használt kapacitások összevonását. Célszerű volna megvizsgálni a Budapestről kitelepülő ipar Az Ipartelepítést nehezíti a vállalatok közötti termelési kooperáció alacsony színelhelyezési lehetőségeit a budapesti agglomeráció területén, illetve a tágabb vonzás- vonala- A vállalatok többsége saját vertikumon belül rendezkedett he a termelésüket körzetben, elsősorban Pest megyében. kiegészítő résztevékenységek és szolgáltatások széles körében, ezzel jelentős eszközt, létszámot, alapterületet kötnek le. Gyakori jelenség az ellenérdekeltség az alapAz ipar szerkezetátalakítása konkrét feladatainak végrehajtására a népgazdasági terv anyag gyártók és a továbbfeldolgozók, a háttéripari termelők, beszállítók és a végés költségvetés ötéves időszakonként és évenként is meghatározott fejlesztési esz- termék előállítók, a szolgáltatók és termelők között, mely gátolja a közös érdekeltközöket irányoz elő, amelyek értéke a külső-belső gazdasági egyensúly függvényében ségen alapuló együttműködést, ellene hat a kooperációs együttműködő szolgáltató változik, az elmúlt időszakban erőteljesen csökkent. Ez átmenetileg a fővárosi ipar vállalkozások létrejövetelének. Az ipari termékek nagy részénél nem alakultak ki szerkezetátalakításának lehetőségeit is mérsékli (pl. az elvonások, a konvertibilis a racionális, szabályozott piaci kapcsolatokra épülő, egészséges készletgazdálkodást import nehézségek, adósságterhek, áremelkedések stb. miatt). biztosító forgalmi pályák. Szükséges lenne a termelők-forgalmazók-felhasználók kö, x , , ux ■ -xx , x , x , • i i n . , . . zötti érdekeltség növelése, az együttműködés és munkamegosztás javítása. A fővárosi ipar szerkezetátalakítási programját befolyásolniok kell a gazdaságossági követelmények prioritása mellett a környezetvédelem és vízgazdálkodás fejlesztési A szelektív fejlesztés egyik legerősebb gátja, hogy jelenleg nem biztosított vagy kevés elveinek is. Országos döntések támasztják alá pl. a vízgazdálkodás és termálvíz rend- a gazdaságtalan termelés visszafejlesztésének az eszköztára, kiforratlanok a módszeszer védelem szükségességét a kitermelő anyag és energiaipari biokkal (pl. bányászat) rej, a megszűnő termelés többségében csak konvertibilis importtal pótolható. A kíszemben, a vegyipari termelés (gyógyszeripar, műanyaggyártás, háztartási vegyipar vánatos stuktúrához nem illeszkedő, gazdasági gondokkal küzdő, vagy tartósan stb.) veszélyes hulladékainak ártalmatlanítási kényszerét az eddigi talaj, levegő veszteséges vállalatok átalakításához, felszámolásához kevés az eszköz, akadoznak és vízszennyezésekkel szemben, a közlekedés és az egyes feldolgozóiparok levegő- az adott helyzetekben a tőkekivonás, tőkeáramoltatás módszerei is. szennyezésének és zajának megszüntetését (por, kéndioxid, nitrogénoxid, freon, króm kibocsátásnak, motorok, szerszámgépek, nyomdák,csővezetékrendszerek meg- * ..B" változat szélsőségesen nagy szelekciót, merészebb döntéseket, számonkérést engedett határ fölötti zajának korlátozását) a lakossági életkörülmények javítása és tételez fel- a fövárosi ipari súlyának csökkenését- amellett rugalmasabb gazdálkoaz egészségvédelem érdekei miatt. dását‘ A hiPotézisek szerint a 9azdaságban és a társadalomban megtett reformlépések nyomán a kilencvenes években felgyorsulhat a vállalatok gazdaságosságának nö- Alapvető szándék, hogy az eddigi passzív kárelhárító tevékenység helyett a kör- velése, a racionális, szelektív iparfejlesztés kényszere élesebben jelentkezik. Ezáltal nyezetvédelem aktív környezetgazdálkodó tevékenységgé alakuljon, amely komp- megindulhat egy erőteljesebb iparkitelepítési folyamat a fővárosból. lexitása miatt valamennyi termelő és nem termelő ágat érinti azok területrendezési . . , . , . . következményéig bezárólag. E változat feltételezi a Jólde)e és lelenleg is gazdaságtalanul működő ipari uzemek helyzetének rendezését, visszafejlesztését, vagy talpraállását, másoknak vidéki telephelyre való fokozatos kitelepítését, a fővárosban maradó vállalatoknak az „A" vál3.7.2 A BUDAPESTI IPARFEJLESZTÉS FELTÉTELEZETT VÁLTOZATAI tozatban is prognosztizált termelés bővülését, illetve hatékonyabb energiafelhasználását, az energiaigényesség jelentősebb csökkenését, a megmaradó ágak technolóAz országos és külön a fővárosra kimunkált szelektív-intenzív fejlesztés iparpolitikai 9iai vá,tását éS szerkezetvá,tásuk végrehajtását nagy távon. irányelvei és szerkezetátalakítási programja, továbbá a többszempontú területi, kör- A budapesti önálló telephellyel rendelkező termelő üzemekre a különböző ágazati nyezetvédelmi, gazdálkodási és energetikai helyzetelemzések és rendezési javaslatok szempontok (területfelhasználási, környezetvédelmi, területi iparfejlesztési, gazdál50
