1988. május 17. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
127
' 3.7 IPARI ÉS RAKTÁROZÁSI TERÜLETEK — a magas jövedelmezőségű termelés folytatását, . — rugalmasabb ipari gyártmányszerkezet létrehozását,- a termékek versenyképességének, exportképességének fokozását az egyensúly 3.7.1 A BUDAPESTI IPAR ADOTTSÁGAIBÓL KŐVETKEZŐ FEJLESZTÉSI javításacéljából, FELADATOK - a környezet védelmét, a környezetgazdálkodás javítását. Afa, ..., a . „ . ... , .. . „ . . , | .afró.» rxi C7aia Az általános prioritások mellett kívánatos minden olyan intenzív rekonstrukciós Az Országgyűlés „A terület- es telepulesfe|lesztes hosszú távú feladatai -rol szoio „ , , . , , , 7 . ,nnr . .7 . .. ... , , ii i .l u- ellegu fejlesztés, amelynek eredményeképpen az élőmunka-es a gépi termelekeny1985. évi határozatában a főváros fejlődésével kapcsolatban rögzíti: c. „ . . * . .. ... . ...... . t . .. , , seg növekedésével, a termeles csökkenése nélkül, egyrészt munkaerő váltható ki, „A meglevő termelőbázis és infrastruktúra, valamint a szellemi háttér alapján erősöd- másrészt az eszközök olyan koncentrációja valósítható meg, ami gyárak, telephelyek jön vezető szerepe a műszaki haladásban, az innovációban, a feldolgozó ipar export- felszabadítását, a lakókörnyezetből való veszteségmentes kivonulásukat teszi lehetőképességének javításában. Evégett az átlagosnál erőteljesebben meg kell felelnie ^ Kitelepülésre vonatkozó döntés során figyelemmel kell lenni arra, hogy az nem a gazdaság — elsősorban az ipar — intenzív és szelektív fejlesztését parancsoló kívá- jelenthet irreálisan nagy járulékos beruházási — főleg átépítési — igényt, nem növelnalomnak. Mérsékelni kell az élőmunkaigényes tömegtermelésnek az arányát, betj g |e|<ötött eszközértéket a termelés gazdaságosságát veszélyeztető mértékben, folytatólagosan meg kell szüntetni, esetenként ki kell telepíteni a környezetre ár- nem növe|heti a szállításigényességet. talmas és a városrendezési szempontokból nem kívánatos tevékenységet." A termelési szerkezet korszerűsítése erőteljes hatást gyakorol a foglalkoztatásra, A népgazdasági tervezés folyamatában ,,Az ipar lehetőségei és feladatai a jövedelem- ^ befolyásolja a munkaerőstruktúra változását is. Gyakoribbá válnak a létszámtermelő-képesség növelésében (1986) c. elemzés, — továbbá „Az ipar szerkezet- átcsoportosítások, átképzések, s a gazdaságosan nem foglalkoztatható munkaerő átalakítási feladatai (1986—87) c. elemzés és előterjesztések megállapításai és javas elbocsátása. Csökken a munkaerő iránti irreális túlkereslet. Fokozódik a több latai, majd az ezeket alapul vevő gazdálkodási munkában a kormány stabilizációs szakmával rendelkező munkavállalók iránti igény. Létszámbővítés egyedül a gyógyprogramjának ipari munkaprogramja egyre pontosabban meghatározza mindazokat szer-, műszer- és villamosenergia-iparban várható, mindhárom ágazat erőteljesen a sürgető változtatásokat jelentő feladatokat az iparban, amelyet a gazdaság országo kötődik a főváros iparához. Az iparban felszabadult munkaerőt célszerű a tercier san és helyi szinten elvár ettől a meghatározó súlyú ágától. (Az ipari termelés hozza szektorba átáramoltatni, a nemzeti jövedelem 41- 42%-át, a burttó nemzeti termék 39-40%-át). A főváros ipara országos szinten is változatlanul jelentős hányadot képvisel, mivel az ipari A munkaerő kereslet-kínálat közötti ágazati és területi összhang megteremtéséhez termelésnek több mint 20%-át a budapesti üzemek állítják elő. A szerkezetátalakítási a hatékony foglalkoztatás követelményeit célszerű a nem termelő ágak körében is feladatokon belül az ipar területi szerkezetének változtatását célzó törekvések a fő- érvényesíttetni. Ehhez az ún. „foglalkoztatási infrastruktúra" átfogó korszerűsítése városi ipar súlyát a továbbiakban az arányosabb területfejlesztéssel összhangban egy- is szükséges a munkaerő mobilitás növelése érdekében, mely felgyorsítja a népességre inkább csökkenteni igyekeznek részben azzal, hogy az iparosítást a hátrányosabb mozgást és a lakáspiaci tevékenységet országosan és a fővárosban egyaránt. helyzetű régiókban, megyékben támogatják, részben, hogy határozottabban szá A budapesti ipar napjainkig kialakult részaránya az ország iparán belül nagyjából monkérik a fővárosi ipari üzemek okozta környezeti terhelések (levegő-, víz-, ta- megfe|e| g |akosságj ,étszámarányoknak. Ezért erőteljes visszafejlesztés, a termelés lajszennyező és zaj-források) megszüntetését. csökkentése a továbbiakban már csak olyan mértékben indokolt, amennyiben A budapesti ipar esetében az általánosan megfogalmazható iparpolitikai prioritá- a főváros infrastruktúrájának a tehermentesítése, a környezet gazdaságosan meg sokon belül azon gyártási ágak, termelő tevékenységek fejlesztése kívánatos, ame- nem szüntethető károsítása, vidéken jobban megoldható munkaerőellátás és eszlyek közhasznosítás ezt kikényszeríti. Az országos átlagnál nagyobb létszámcsökkenést- kötődnek a Budapesten kialakult innovációs szellemi bázisokhoz, a kutató-fej- a szelektív-intenzív fejlesztéssel elérhető nagyobb ütemű termelékenység-növekedéslesztő potenciálhoz, magas az intellektuális teljesítmény igényük, sal< az értékesebb termékek javára korszerűsödő termékszerkezet kialakításával kom- kialakult termelési tradíciók, a magasabb műszaki kultúra, a meglevő sajátos penzálni lehet. infrastruktúra, a munkakultúra, a szakember ellátottság és utánpótlás miatt a Budapesti iparon belül jelentős a szövetkezeti- és a kisipar szerepe. Iparpolitikánk fővároshoz kötődnek, szempontjából, az ipar szervezeti struktúrájának korszerűsítése érdekében szükséges- a helyi áruellátás szempontjából jelentősek, g kjsméretű vállalkozások léte, fejlődése, körének bővülése. Ezek:- mérséklik a munkaerőellátás feszültségeit, javítják az ipar belső területi elhelyez- _ termelési kooperációs, bérmunka stb. kapcsolatokkal kötődnek a nagyiparhoz, kedését, g budapestj kutató bázisokhoz,- nem károsítják a természeti és lakókörnyezetet, _ terme|ési szolgáltató, vagy beszállítói tevékenységet végeznek a nagyipar részére,- csökkentik az infrastruktúra terhelését, energia-, víz- és hulladékszegény techno- a he,yj |akosságj áruellátásban mennyiségi, választéki hiányokat pótolnak, lógiákat valósítanak meg, csökkentik a szállítás-igényességét, _ g |gkosság részére nyújtanak különféle igényelt szolgáltatásokat.- az ipar szerkezetátalakítási céljait szolgálják, így: — a feldolgozó ipar részarányának további növelését, A kisszervezetek, a kisiparosok, valamint társaságaik tevékenysége és létszáma fel— az energia ipar súlyának csökkentését, tehetőleg tovább nő s a szelektív-intenzív iparpolitika érvényesülésével még szerve— a gépipar (elektronika, járműipar stb.) fejlesztését, zettebbé válik, számos beszállítóipari, feldolgozói, továbbá speciális, precíziós te— a gazdaságos vegyipari (gyógyszer, műanyag ipar) technológiák kialakítását, vékenységet stb. átvállal az állami, szövetkezeti és tanácsi szolgáltatóipartól. A múlt — új, korszerű technológiák meghonosítását, anyag-és energiaigényesség csökken- tendenciáinak továbbélését prognosztizálva e szféra területi igénye változatlan matését rád a szelektív-intenzív iparfejlesztéssel járó többlet vállalásához azonban már hely♦ **» ■ <-..3® 43 '
