1988. május 17. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
116
I Hfc * » **i ■-90 t' környéke, a kőbányai sportlétesítmények, a Rege-park. Szabadidőközponttá alakít- déli öble lehetne. A hajógyár nagy távlatban kitelepül, helyén komplex (sport, szálható a Gubacsi hídfő alatt az erzsébeti volt bányaterület, a csepeli kavicsbányatavak lásférőhely, kereskedelem) idegenforgalmi létesítményegyüttes jöhet létre. Nemzettérsége és a Molnár-sziget, az Óbudai sziget. Kirándulóközponttá alakítható a közi yacht kikötő kialakítására a Kopaszi gát öblözete is lehetőséget biztosít. Hűvösvölgy, a XV. és XVI. kerületi parkerdők. a belváros életének és idegenforgalmának egyaránt jelentős tényezője lehet a gépjárIgy összesen 250-300 ezer lakos/nap részére biztosítható városon belüli kirándulási műforgalom és parkolás - a várnegyedéhez hasonló - rendezése. Ennek keretében lehetőség. meg kell oldani a turistabuszok parkolóhelyeinek elhelyezését is. A közlekedésfejlesztéssel függ össze a tranzitforgalomra építő, idegenforgalmi keres- Az idegenforgalmi szolgáltatásokat bővítheti a barlangok (Vár hegy, Szemlő-hegy letet lekötő városkapu rendszer. Ez a bevezető autópályák és az MO autópálya cső- Pál-völgy, Mátyás-hegy) ilyen célra történő felfejlesztése és felhasználása is. mópontjai mentén, a Ferihegyi repülőtér mellett, valamint a Duna kikötői kömyé- cé|s2erű |enn(J a Gel|érthegyi barlang és tórends2er meg(e|elö k|é |tés uUni bevonása kén alakítható ki. A városkapu térségekben utazási irodák, pénzváltóhelyek, olcsóbb g vencjéglátásba szálláshelyek, posta és távközlési szolgáltatások, orvosi ügyeleti és gyógyszertári bázisok, autószerviz és üzemanyagtöltő állomások, non-stop bevásárlóközpontok, ven- Tekintettel arra, hogy a budapesti agglomeráció jelentős fogadóterülete és potenciádéglátó és szolgáltató üzemek, pihenőparkok és sportterületek alakíthatók ki. Iis küldőterülete is a fővárosi idegenforgalomnak, koordinált fejlesztésük elkerülhe, . ## # „I , . tetlen. A környék két kiemelt tájegységének, a Dunakanyar és a Velencei-tó térséaéA Duna hajózáscentrikus rendezés nyit fotöséget a nemzetköz, víz,turizmus fe,- né| terekoncepció]a , VAT|.„á| kidolgo2ás a|a„ ^ a Ráck(T lesztése előtt. E cél elérése érdekében a urta v rost sza asz nnemze oz, túra- térség fejlesztési tervei a Középdunavölgyi Intéző Bizottság gondozásában készülnek, hajó kikötő létesítését javasoljuk. Ennek helye a Hajógyári dunaág, illetve a sziget BUDAPEST ÉS KÖRNYÉKE VÁRHATÓ IDEGENFORGALMI KERESLETE 3.4 -4 táblázat Millió nap, alkalom 1985 2000 Index: 2000/1985 Összes Külföldi Szállásigényes Összes Külföldi Szállásigényes összes Külföldi Szállásigényes Millió nap, alkalom Országos 330,0 100,0 165,0 530,0 175,0 265,0 161 175 161 Budapest 65,0 38,0 37,0 115,0 70,0 70,0 177 184 189 Dunakanyar 30,0 6,0 14,5 52,5 13,5 21,0 175 225 145 Ráckeve 6,2 0,1 4,7 9,0 0,2 6,8 145 200 145 Budai hegyv. 4,2 0,2 2,0 7,0 0,4 3,5 167 200 175 Gödöllői dombv. 2,2 0,1 1,5 4,0 0,2 2,7 182 200 180 Velencei-tó 12,0 1,2 5,4 15,0 1,5 7,5 125 125 139 Környék együtt 54,6 7,6 28,1 87,5 15,8 41,5 160 205 148 Bupdapest és környéke összesen: 119,6 45,6 65,1 202,5 85,8 111,5 169 188 171 %-os részesedés Országos 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 Budapest 19,7 38,0 22,4 21,7 40,0 26,4 Környék 16,5 7,6 17,0 16,5 9,0 15,7 Budapest és környéke összesen: 36,2 45,6 39,4 38,2 49,0 42,1 Budapest és környékének %-os megoszlása Budapest 54,3 83,3 56,8 56,8 81,6 62,8 Környék 45,7 16,7 43,2 43,2 18,4 37,2 Budapest és környéke összesen: 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 ________________ /\ ÁG) 35
