1988. május 4. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

309

I

4

A fizikai- ill. nem fizikai munkavállalók felvétele során eleve hátrányban vannak, mert a működéshez szükséges megfelelő munkaerőt - más termelőegységekhez képest - többségében nem tudják kellően megfizetni. Nem is emlitve még a sérült emberek foglalkoztatásából adódó plusz feladatokat - átlagosnál több segítség-, odafigyelés-, szeretetigény, stb. - amelyeket elsősorban egészséges munkatársaiktól várnak el a rászorultak.

Gazdálkodási körülményeik megkönnyítésére az elmúlt időszakban különböző kedvezményeket - nyereség- és kereseti adómentesség, saját üzletben saját termék értékesítésére 4 %-os forgalmi adót - ta

, élveztek. /Ez utóbbi - saját üzlet nyitásának - lehetőségével csak a

VII.kerületi Szociális Foglalkoztató élt, ahol az elért kiemelkedő gazdasági eredmény az értelmi fogyatékosok számára munkaközi pihenő- és sport-kulturhelyiség kialakítását, valamint munkásszállás hátterű foglalkoztatási kisérlet beindítását és folytatását tette lehetővé./

Az új adórendszerek életbelépésével azonban ezek megszűntek, sőt a vezetők véleménye szerint az általános forgalmi adó /ÁFA/ miatt tovább csökkenhet a megrendelések már amúgyis beszűkült száma.

A megmaradt kedvezmények közül a 10 %-os TB járulék kizárólag a szociális foglalkoztatókra vonatkozó sajátosság. A Rehabilitációs Alapból a foglalkoztatás fejlesztéséhez, e célt szolgáló beruházásokhoz - pályázat alapján - más munkáltató is részesülhet.

Ugyanigy általános a megváltozott munkaképességű dolgozók kifizetett munkabérének 35 %-a erejéig visszaigényelhető és rehabilitációs célokra felhasználandó, közvetlenül az érdekeltségi alapot növelő dotáció, amely viszont a szociális foglalkoztatókra csak 1986. január 1. óta érvényes. /A fővárosi Szociális Foglalkoztatók 1986.

II. félévében összesen 4.442 eFt.-ot kaptak ezen a cimen./

Ezt a jogszabálymódositás 1907-ben a rokkantsági nyugdíjasok /67 %I 3oű

* * • a *> -igSS®