1988. április 20. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
29
I# ;■ i- in \ tűzése volt a komplex csalárivédclmi cs gondozói tevékenység megvalósítása, az itt szerzett tapasztalatok mellett a népfront mozgalom keretei küzött szerveződött családsegítő klubok működésének tapasztalatait is felhasználta az új intézmény szervezése során. Összefoglalva a tapasztalatokat megállapítható, hogy az új intézmények a kezdeti bizonytalanság és útkeresés ellenére eredményesen tevékenykedtek, a szakintézményekben létrejött speciális családgondozási tevékenységtől eltérő, a család egészét érintő, a problémákat komplex módon kezelő , családgondozói modell kidolgozásában és gyakorlati alkalmazásában. Szolgáltatásaik iránti növekvő lakossági igény is egyértelműen indokolja létrehozásuk szükségességét. f A vizsgálat felszínre hozta azt is, hogy a családsegítő központok a velük szemben támasztott elvárásoknak - jórészt rajtuk kívól álló okok miatt - csak részben tudtak megfelelni. A központilag kiadott működési mintaszabályzat ellentmondásai, az intézmények közötti együttműködés és munkamegosztás szabályozásának elmaradása, valamint az igazgatási jelleggel működő tanácsi szervezethez való illesztés miatt az új intézmény működésében funkció zavarok keletkeztek. A funkció zavarokat tovább fokozta, hogy a szociális gondok növekedése, az e téren érzékelhető társadalmi nyomás következtében munkájuk középpontjába az anyagi segítségnyújtás került. Kevésbé érzékelhető a konfliktus helyzetbe jutott - kilábalásra esélyes - családok életvezetésével való foglalkozás. A családgondozás munkamódszereinek a kidolgozását lassította, hogy a családsegítő központok azok kialakításában és továbbfejlesztésében - tényleges szakmai felügyelet hiányában - lényegében csak a saját, - speciális családgondozói szakképesítéssel nem rendelkező - munkatársaik ismereteire, gyakorlati tapasztalataira támaszkodhattak. Mindezek következtében egyértelmű, hogy a létrehozott központok a szociális ellátást végző különböző intézmények munkájának összehangolásában - a felsőszintről megfogalmazott követelmények ellenére - a kisérlet jelenlegi szakaszában még nem tudtak meghatározó szerepet vállalni. Az államigazgatási, hatósági munka sajátos jellege e követelmény megalapozottságát meg is kérdőjelezi. A vizsgálati tapasztalatok alapján levonható következtetés az, hogy a csaI _________________________________ ~ fc
