1988. március 9. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

7

f ^ * mm* i- 5 ­tartalmi munka, mind a gazdálkodás tekintetében. Ugyanakkor erősíteni kivánjuk az irányítás művelődéspolitikai befolyását és hatékonyságát : az állami támogatást elsősorban az értékek, konkrét produkciók létreho­zására koncentrálva. A szinházi szakma dotációra vonatkozó ujrafelosztási igénye egybekap- csolődott a támogatás megemelésének szükségességével. Ezzel az elkép­zeléssel a mi javaslatunk nem számolhatott. A jelenleg adott összegű ! t • támogatás minden áron való, radikális újraosztásával pedig elkerülhetet­lenné válna a főváros szinházi ellátásának csökkentése, egyes színházak ta 1 bezárása. Mivel meggyőződéssel valljuk, hogy a jelenlegi társadalmi körülmények között növekvő szerepet kell szánni a színházművészetnek, a lakosság hangulatának, gondolkodásmódjának formálásában, ezért az ellátás csökkentésének útját nem választhatjuk. Korszerűsítési javaslatunk tehát nem többlet pénzigényből és nem radikális átalakításból indul ki. Változtatási elhatározásunk lényege, hogy az irányí­tás módszereinek korszerűsítésével az alkotóműhelyek teljes önállóságának megadásával a meglévő állami támogatás szinten tartása mellett biztosit- hassuk színházaink üzemelését. Lehetővé kivánjuk tenni, hogy a fővárosi színházak, megőrizve eddigi vívmányaikat, racionálisabban, értékorientál- tabban, ugyanakkor nagyobb vállalkozói kedvvel szolgálják a főváros közön­ségét. A tartalmi változás fő céljának tartjuk, hogy a szinházi kinálat, \ választék sokszínűvé váljon, de nem külső, hatalmi elhatározás eredménye­ként, hanem az alkotóműhelyek önállóságából következően. A sokszínűségbe beleértendő az is, hogy a jelenlegi szinházi struktúra szakmai, művészi koncepció eredményeképpen változtatható legyen, oly módon, hogy a repertoárszínházak mellett kapjon lehetőséget az ensuit (egy produkciót folyamatosan játszó) szinház működtetésére a vezető, ha azt látja célravezetőnek, és ne tekintsük egyetlen lehetőségnek az állandó társulatot, ha a művészi cél megvalósításához ésszerűbb az alkalmi szer­ződtetés. Ilyen módon a működés jellegének kialakítása nem irányítási dön­tés kérdése, hanem az alkotóműhelyek önálló joga és kötelessége. , f ! I . mSKKBm i \'-W— ............................... -- -..........

Next

/
Thumbnails
Contents