1988. március 9. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
191
i - 16 - ] Javaslatok a szinházi dotáció formájának korszerűsítésére A szinházi strukturavitában elhangzott sokféle álláspont és igény mögött egyértelműen rajzolódott ki az alapkonfliktus : a szinházak egyre kevésbé tudják a rendelte zésükre álló pénzeszközökből fenntartani magukat- az irányítás pedig, az ország költségvetése terhére tekintettel, nem 4 • tudja a támogatást a szükséges mértékben növelni. Az állami támogatás 5 | összege az 1980-as évek elejétől abszolút számban növekedést mutat. Ha azonban azt nézzük, hogy ez az emelkedő összeg milyen arányban fedezi a szinházak kiadási költségeit, ez a tendencia visszájára fordul : a szinházak költségvetésében az állami támogatás fedezeti aránya az 1980-as 62 %-ról napjainkra 53,5 %-ra csökkent. •'==. A szóródás az egyes szinházak között meglehetősen szélsőséges. Az 1988- as esztendőben a bruttósításhoz adott automatikus támogatással ez az olló még szélesebbre nyiU, tovább torzítva az érték és támogatás arányát. A szinházak 1986. évi dotációs fedezeti aránya : Állami Bábszínház 79,66 % Arany János Szinház 73.51 % Radnóti Miklós Szinpad 62.82 % József Attila Színház 74.24 % Madách Szinház 38.53 % Mikroszkóp Szinpad 45.14 % Főv.Operettszinház 44,48 % Vidám Színpad 28,92 % Vígszínház 51.10 % Katona József Szinház 73.95 % Thália Szinház 61.10 % Összesen: 53,62% s:=:=:rs=r=rtss==:r=s==r=:s==s:s=5s=:í==:=sr=s==a=srs=s:=s=s: A szinházak kiadásainak nagyságát saját bevételi lehetőségük nagymértékben befolyásolja (pl. : Madách Szinház és a Bábszínház helyárbevételének nagyságrendje), ezért a fedezeti arány % inkább tájékoztató jellegű mint abszolút érték. . . \ ' 4ÖÍÍBI** * *•»«•»-> *»a® OT
