1988. március 9. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
18
. _ ---—---------------------------------------------------------X— 4HW * - ••»•*»•# j j 9- 16 Javaslatok a szinházi dotáció formájának korszertiskésére A szinházi strukturavitában elhangzott sokféle álláspont és igény mögött egyértelműen rajzolódott ki az alapkonfliktus : a színházak egyre kevésbé tudják a rendelte zésUkre álló pénzeszközökből fenntartani magukat- az irányítás pedig, az ország költségvetése terhére tekintettel, nem tudja a támogatást a szükséges mértékben növelni. Az állami támogatás összege az 1980-as évek elejétől abszolút számban növekedést mutat. Ha azonban azt nézzük, hogy ez az emelkedő összeg milyen arányban fedezi a szinházak kiadási költségeit, os a tendencia visszájára fordul : a szinházak költségvetésében az állami támogatás fedezeti aránya ta i az 1980-as 62 %-ról napjainkra 53,5 %-ra csökkent. A szóródás az egyes szinházak között meglehetősen szélsőséges. Az 1988- as esztendőben a bruttósításhoz adott automatikus támogatással ez az olló még szélesebbre nyilt, tovább torzítva az érték és támogatás arányát. A szinházak 1986. évi dotációs fedezeti aránya : Állami Bábszínház 79,66 % Arany János Szinház 73.51 % Radnóti Miklós Szinpad 62.82 % József Attila Szinház 74.24 % Madách Szinház 38.53 % Mikroszkóp Szinpad 45.14 % Főv.Operettszinház 44,48 % Vidám Szinpad 28,92 % £ | Vígszínház 51.10 % Katona József Szinház 73.95 % Thália Szinház 61.10 % Összesen: 53,62% ggggg ggggggg ssasta saesss sasggggggggggg A szinházak kiadásainak nagyságát saját bevételi lehetőségük nagymértékben befolyásolja (pl. : Madách Szinház és a Bábszínház helyárbevételének nagyságrendje), ezért a fedezeti arány % inkább tájékoztató jellegű mint j abszolút érték. i tt 18 I Wmm ► ■ -------------
