1988. március 9. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
180
i- 5 tartalmi munka, mind a gazdálkodás tekintetében. Ugyanakkor erősiteni kivánjuk az irányítás művelődéspolitikai befolyását és hatékonyságát : az állami támogatást elsősorban az értékek, konkrét produkciók létrehozására koncentrálva. A szinházi szakma dotációra vonatkozó ujrafelosztási igénye egybekapcsolódott a támogatás megemelésének szükségességével. Ezzel az elképzeléssel a mi javaslatunk nem számolhatott. A jelenleg adott összegű támogatás minden áron való, radikális újraosztásával pedig elkerülhetetlenné válna a főváros szinházi ellátásának csökkentése, egyes színházak ta 1 bezárása. Mivel meggyőződéssel valljuk, hogy a jelenlegi társadalmi körülmények között növekvő szerepet kell szánni a színházművészetnek, a lakosság hangulatának, gondolkodásmódjának formálásában, ezért az ellátás csökkentésének útját nem választhatjuk. Korszerüsitési javaslatunk tehát nem többlet pénzigényből és nem radikális átalakításból indul ki. Változtatási elhatározásunk lényege, hogy az irányítás módszereinek korszerűsítésével az alkotóműhelyek teljes önállóságának megadásával a meglévő állami támogatás szinten tartása mellett biztosit- hassuk színházaink üzemelését. Lehetővé kivánjuk tenni, hogy a fővárosi színházak, megőrizve eddigi vívmányaikat, racionálisabban, értékorientál- tabban, ugyanakkor nagyobb vállalkozói kedvvel szolgálják a főváros közönségét. A tartalmi változás fő céljának tartjuk, hogy a szinházi kinálat, választék sokszínűvé váljon, de nem külső, hatalmi elhatározás eredménye- © ként, hanem az alkotóműhelyek önállóságából következően. A sokszínűségbe beleértendő az is, hogy a jelenlegi szinházi struktúra szakmai, művészi koncepció eredményeképpen változtatható legyen, oly módon, hogy a repertoárszínházak mellett kapjon lehetőséget az ensuit (egy produkciót folyamatosan játszó) szinház működtetésére a vezető,ha azt látja célravezetőnek, és ne tekintsük egyetlen lehetőségnek az állandó ' társulatot, ha a művészi cél megvalósításához ésszerűbb az alkalmi szerződtetés. Ilyen módon a működés jellegének kialakítása nem irányítási döntés kérdése, hanem az alkotóműhelyek önálló joga és kötelessége. I 1Í0 fc ^ ******* «rt«® 11 mwum _______
