1988. január 13. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

8

i- 6 fővárosi célkitűzésekkel, jelzi azt is, hogy az e körbe tartozó családok tekinthetők a legrászorultab- baknak.

c/ A munkáltatók által jelölt lakásvásárlók legalacsonyabb átlaga /154 ezer Ft/ azzal is magyarázható, hogy a vállaltok intézmények a vevőként kijelölt dolgozóiknak magasabb munkáltatói támogatást biztosítanak .

d/ A kerületi átlagok szélsőségek /119-225 ezer Ft/ közötti szóródása tapasztalataink szerint elsősorban nem pénzügyi fedezeti problémákkal magyarázható, hanem szemléletbeli eltérésre utal. A kerületi gyakorlat orientálása érdekében tervezzük, hogy a jövőben a 2. sz. melléklet szerinti minta felhasználásával rendszeresen tájékoztatjuk a kerületi tanácsokat a i fővárosi átlagok alakulásáról.

III.

1./ A helyi támogatás felsőbb szintű szabályait a 61/1985.

/XII. 27./ MT. sz. rendelet és a végrehajtására kiadott 44/1985. /XII. 27./ PM-ÉVM. sz., a lakásépitési /vásárlási/ és egyéb épitési kölcsön feltételekről szóló 2/1987. /I. 15./ PM. sz. rendelet tartalmazza.

A támogatás fővárosi feltételrendszerét korábban a Fővárosi Tanács határozatával jóváhagyott irányelv, 1986. junius 1-től, az 1/1986. sz. lakásügyi tanácsrendelet fogalmazta meg, melyek végrehajtását főosztályi iránymutatások segítették.

Az emlitett szabályozások, illetőleg a felügyeleti és célvizsgálatok tapasztalatai arra utalnak, hogy a helyi támogatási rendszer továbbfejlesztése indokolt és szűk- k

ségszerü.

Az erre vonatkozó javaslatot még az előzőekben tett észrevételek mellett a következő megállapításaink is megerősítik :

a/ A támogatás mértéke, formája, feltételei stb. egyéni elbírálás, a családok szociális rászorultságának vizsgálata alapján állapítható meg.

A kerületi tanácsok végrehajtó bizottságai ehhez megfelelő mérlegelési lehetőséggel rendelkeznek. Széles körben alkalmazhatnak méltányosságot.

©

I

' '-.mm *

i

I fö /