1988. január 13. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
494
! i- 11 A lemaradók felzárkóztatására szorgalmaztuk a matematika és az idegen nyelvek tanításában a csoportbontást. Erőfeszítéseinket megértéssel fogadták a kerületek is, anyagi erőforrásaik függvényéban további tantárgyak /pl. kémia, technika, stb. csoportbontásához adtak segitséget. A gimnáziumok szerepének megítélésében vita folyik. Vannak, akik vitatják a gimnáziumban tanulók jelenlegi számarányát, s úgy vélik, hogy csökkenteni kell a gimnáziumban továbbtanulók számát. Meggyőződésünk szerint ez nem indokolt. Jelenleg egyetlen olyan tanuló sincs a gimnáziumainkban, aki eredeti- k lég nem oda akart menni. Gimnáziumba nem irányítottunk át gyermekeket. A gimnáziumi továbbtanulás növeli az alapműveltséget, jobb alapot teremt a szakma megtanulására is. Segit a pálya végleges megválasztásában a pályaválasztás időpontjának kitolásával . Elhangzik olyan javaslat is, hogy a gimnáziumok közötti színvonalbeli különbségek egyik alapvető okát, vagyis a beiskolázásban az egyes iskolák népszerűségének előnyeit oly módon te szüntessük meg, hogy szigorú felvételi körzethatárokat jelöljünk meg. Mások viszont azt javasolják, teljesen töröljük el a körzethatárokat, s mindenki oda jelentkezzen, ahová akar. A körzethatárok merev értelmezésével nem akarjuk sérteni az iskolaválasztási jogosultságokat. Addicr azonban, amin a demográfiai hullám le nem vonul, amia az újonnan épített gimnázi- 'fc umok a manuk vonzáskörét meg nem tudják teremteni, a mai körzeteket - amelyek ecy-egy területen a gimnáziumi továbbtanulási lehetősé^ egyenletesebbé tételét szolgálják - nem tudjuk feloldani. Meggyőződésünk, hogy a gimnáziumok leginkább maguk tudnak saját népszerűségükön javitani: az eredményeik növelése mellett ezt szolaálhatják a különböző iskolanapok, kulturális - sportnapok, stb. í lői ) „89 * * I __
