1988. január 13. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
243
» , • i \- 9 A szülők és a fiatalok egyöntetű kívánságainak megfelelően a középfokú képzés közel olyan jnért:ékben általánossá vált a fővárosban, mint az általános iskolai képzés, s Budapestnek hagyományai, közlekedési helyzete, nagy agglomerációs övezete miatt nagy szerepe van vidéki fiatalok középfokú képzésében is. t A gimnáziumok A gimnázium általános műveltséget nyújt, felkészit felsőfokú továbbtanulásra, valamint előkészit a gimnáziumi tanulmányok befejezése utáni munkába állásra. A gimnáziumok Budapesten egy-egy korosztály kereken 30 %-át nevelik, országosan mintegy 20 %-át, a Budapest nélkül számitott országos adatok szerint 17-18 %-át. Az elsődleges funkció feladatainak teljesitése a megvalósult felsőfokú továbbtanulással, a felvettek számával mérhető. Az elmúlt 5 év adatait tekintve, a budapesti gimnáziumok érettségizett és továbbtanulásra jelentkezett diákjai közül elsőre 43,7 %-ot vettek fel egyetemre-főiskolára, s az összes érettségizett 28,4 %-a. Igen nagyok a különbségek Budapest egyes gimnáziumai között a felsőfokú továbbtanulásra felkészítés szintje tekintetében. Az érettségizettekhez képest arányuk - öt évet figyelembe véve 12 %-tól 76 %-ig szóródik, és évről-évre nincs alapvető változás e skála szerint alkotott sorrendben. A fővárosban 10-11 gimnázium van jelentősen az átlag alatt. A színvonalkülönbségek alapvető oka, hogy a speciális feladatokat betöltő gimnáziumok, pl. a gyakorló iskolák; az igen nagy hagyományokkal rendelkező, főleg belterületi gimnáziumok diákjaikat szigorúbb mérce szerint válogathatják, s e diákok mögött sokkal buzditőbb szülői háttér áll, mig ellenben a peremkerületi, hagyományokkal alig rendelkező, egy-két nagy vonzású gimnázium V-..mm * ' -'':® L ______________________________________________________
