1988. január 13. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
141
I i IV. FEJLESZTÉSI FELADATOK A főváros tanácsi gazdaságában 1988. évben összesen 13.324 millió Ft fejlesztési előirányzat tervezhető. Ez az összeg 6,5%-kal, 814 millió Ft-tal meghaladja a középtávú tervben erre az évre - alsó határként - jóváhagyott szintet, és 3S6 millió Ft-tal, mintegy 3%-kal magasabb az 1987. eves várható teljesítménynél. A fejlesztési előirányzatokat alapvetően a középtávú tervben meghatározott prioritásoknak megfelelően tervezzük felhasználni. A kiadások 62,0%-a lakásellátást - a komplex telepszerű lakásépítést, az emeletráépítés és tetőtérbeépítés útján megvalósuló bérlakásépítést, a lakótelepi alaputak és alapközművek megvalósítását, az egyedi személyi tulajdonú lakásépítés telekellátását, a lakásépítés és-vásárlás helyi támogatását, a tanácsok és intézményei dolgozóinak lakásépítési támogatását és a lakáscserék ösztönzését — szolgálja. Egyéb ágazati célok megvalósítására az előirányzat 33,2%-át fordítjuk. A gazdái- ^ kodási tartalék 2,5%, a fel nem osztott ÁFA 2,3%. A fejlesztési előirányzatok 74,1%-a, 9878 millió Ft fordítható a Fővárosi Tanács központi feladatainak megvalósítására. Ez az összeg a középtávú terv 1988. évi üteménél 199 millió Ft-tal (1 %-kal), az 1987 éves várható teljesítésnél 185 millió Ft-tal (0,9%-kul) alacsonyabb. A kerületi tanácsok használhatják fel a fejlesztési előirányzat 25,9%-át, 3446 millió Ft-ot, amelyből 1212 millió Ft a céltámogatás cs 2234 millió Ft a kerületi tanácsok saját pénzeszközeiből a fejlesztési célokra tervezett kiadás. A kerületi tanácsok 1988. évi fejlesztési előirányzata 1013 millió Ft-tal, 41,6%-ka! magasabb a középtávú terv éves üteménél és 571 millió Ft-tal haladja meg az 1987. évi várható teljesítményt. 1. Lakáselldtás 0 . # A fejlesztési források csökkenése a lakásellátás területét jelentősen érintette. A lakásellátás javítása érdekében ezért méginkább előtérbe kell helyezni a lakásgazdálkodás fejlesztését, a lakáshoz jutás sokoldalú támogatását, a lakáscserék ösztönzését. A lakásépítést, és ezen belül a bérlakásépítést a csökkenő anyagi lehetőségek mértékében lehet előirányozni. Mindezek mellett az építhető lakásszámot a lakásellátás javítására vonatkozó irányelveknek megfelelően úgy dolgoztuk ki, hogy a telepszerű és összlakásszám ne maradjon cl jelentősen a VII. ötéves terv éves ütemének alsó határától. Az 1988. évi lakásépítési tervben mintegy 10 ezer lakás megépítését lehet előirányozni, melyből 6,5-- 6,6 ezer telepszerűen valósulhat meg. A tanáén bérlakásszám 1200-1300 db, a fegyveres testületek részére 1090, telepszerű magánerős formában pedig 4200 lakás épül. A VII. ötéves terv üteméhez viszonyított telepszerű lakásszám csökkenés döntően a kerületi telepszem magánerős lakásépités közel 700 darabos csökkenése miatt következett be. A telepszerű lakásépítésen felül állami lakásépítés keretében 140 lakás emeletráépítéssel és tetőtérbeépítéssel, 300 lakás pedig egyéb állami lakásként létesül. Magánerős lakásépítés keretében a telepszerű magánerős lakások mellett 2950 egyedi szervezésű lakás megépülésével számolunk. Az 1988. évi befejezéssel tervezett telepszerű lakásszám kivitelezői vállalással alátámasztott. A 4,2 ezer telepszer ! magánerős lakásból 0,5 ezer a vállalkozói lakásépítés. V Jggp * - ltp
