1988. január 13. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
106
i i — 4 — A tanácsi intézmények döntően alapellátási feladatokat végeznek, többségükre jellemző, hogy fogyasztási szerkezetük a lakossági fogyasztáshoz hasonlóan alakul. A teljes ellátást nyújtó intézmények - a csecsemőotthonok, a bölcsődék, az óvodák, az iskolák, a kórházak, a szociális otthonok, a nevelő- otthonok, stb. - a szorosan vett szakmai feladatok mellett az igénybevevőknek lényegében teljes ellátást nyújtanak. Ráfordításaik meghatározó hányadát a bérköltségek mellett az épületek fenntartásával, fűtésével, világításával, tisztántartásával kapcsolatos költségek teszik ki, melyek lényegesen nem mérsékelhetők. A feszített pénzügyi helyzet miatt általános gond az intézmények állagának megóvása. Fejlesztési célkitűzéseink között továbbra is első helyen a lakásellátás javítása áll. A bérlakásépítés csökkenését a lakásépítés és vásárlás helyi támogatásának, illetve a lakáscserék ösztönzésének fokozásával kívánjuk ellensúlyozni. Mindezek mellett a telepszerű és az összes lakásszám tervelőirányzatának megállapításánál arra törekedtünk, hogy az a lehetőség szerint minél kisebb mértékben maradjon el a VII. ötéves terv alsó határától, valamint a fővárosi lakáscllátási programban számításba vettöl. A növekvő létszámú középiskoláskorúak oktatási feltételeinek biztosítása a jövőben is kiemelt feladat marad, de általános iskolai fejlesztésekre döntően csak az ellátatlan lakótelepeken kerül sor. Az egészségügyi cs szociális ágazat prioritása csak a gép- műszer park fejlesztésére és a szociális ellátás javítására teijed ki. Továbbra is kiemelten - a VII. ötéves tervben szereplő előirányzatot meghaladóan — támogatjuk a lakossági erőből megvalósuló közműfejlesztéseket, első ízben tervezzük az önerős útépítések támogatását. Mindez jelentős lakossági erőforrás bevonását teszi lehetővé, egyben a területi aránytalanságokat is mérsékli. A közkiadások mérséklése különösen szükségessé teszi, hogy ezen a területen is fejlődjön a felelősségteljes gondolkodás és döntés, s a közösségi érdekek érvényesüljenek. Növelni kell az ellenőrzés szerepét a végrehajtásban, elsődleges szempontnak tekintve a takarékosság, gazdaságosság érvényesítését. A szabályozott bevételek és az állami támogatás alapján a kerületi tanácsok előzetes tervei, valamint a központi szakigazgatási szervek számításai szerint 19S8. évi forrásunk összesen 55,6 milliárd Ft, amelyből a kerületi tanácsok - a fejlesztési céltámogatással együtt - 21,2 milliárd Ft-tal gazdálkodnak. 1988. évtől módosul a bevételek szerkezete és belső aránya. Megszűnik a gazdálkodó szervezetek által Fizetett városi- és községi hozzájárulás és a béradó, valamint a lakossági adók közül az általános jövedelemadó, a forgalmi adó és az egyéb tárgyi adók. £ Új forrás viszont a magánszemélyek jövedelemadója, amely 1988. cvben még az állandó népesség számának arányában illeti meg a tanácsokat. Az első év teljesítésének bizonytalanságai miatt olyan átmeneti szabályozást alkalmaznak, amely szerint a jövedelemadót a tervtől elmaradó teljesítés esetén 97%-ig kiegészítik, túlteljesítés esetén 104%-on felüli részt viszont elvonják. Fentiek, továbbá a tárgyi adó- és illeték, valamint a működési bevételi előirányzatok mértekét figyelembe véve szabályozott forrásaink feszítettek, teljesíthetőségük bizonytalan. A bevételek 27,4%-a szabályozott bevétel, 56,3%-a állami támogatás. Az állami támogatás mértéke és aránya növekszik a korábbi évekhez képest, elsősorban az adóreform miatt megnövekedett kiadásokkal összefüggésben. Az érdekeltségi bevételek 7,1 milliárd Ft-os előirányzata a bevétel 12,9%-a, az 1987. évi várhatót 8%-kal meghaladja. A források között szerepel még az 1987. évi várható pénzmaradvány is, amely 3,4%-a a bevételeknek. £ö€ \ * , «® ! _______________________________________________________________ it
