1987. december 2. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
482
l I 1980 - 1985 között csökkent a lakosság száma a város központi fekvésű valamennyi kerületében, Az egyes kerületek 1986-2005 közötti népességszám alakulása a következőkkel magyarázható: összességében 24%-kal (61,8 ezer fővel) és a pesti oldal átmeneti fekvésű kerületeiben 3%-kal (12,4 ezer fővel). Az I. kerület lakosságszáma tovább csökken, mértéke azonban alacsonyabb lesz, mint az elmúlt években, mert a lakásállomány növelésére van némi lehetőség, ugyanakkor a jó minőségű Nőtt a népesség száma a budai kerületekben 5,5%-kal (30 ezer fővel) és a pesti peremkerületekben lakásállomány is megfelelő megtartó erőt jelent. 9,3 %-kal (1 ezer fővel). 198b-2005 között az előzetes számítások szerint a főváros népességének 6%-os csökkenése A // kerületben a lakónépesség száma tovább emelkedik. Egyrészt lakásépités céljára alkalmas várható. Az egyes kerületekre jelzett népességszámok elméleti számításon alapulnak és a várható szabad területek - bár csökkenő mértékben, de rendelkezésre állnak, különösen Pesthidegkúton, lakosságszám középértékei. A kerületi népességszám-változásokat a demográfiai folyamatokon túl másrészt a növekedés irányába hat, hogy egyes kerületrsézeknek a lakásváltoztatási törekvésekben a lakásállományban bekövetkező változások befolyásolják. Az ÁRT programban kijelölt kiemelt szerepe van. lakóterületek közül a lakásépítkezések tényleges helye a középtávú tervekben kerül kiválasztásra. Fentiek következtében az egyes kerületekre számított népességszámoknál a tényleges a III. kerület lakosságszáma a tervezett lakásépítkezések ellenére kismértékben csökkenni fog. A lakásépítkezéseknek megfelelő eltérés lehet. már megépült lakótelepeken ugyanis a jelenlegi igen magas laksűrűség feltehetően mérséklődik. 1986 — 2005 között a központi fekvésű kerületek népességszámának további 17%-os (66,5 ezer a IV. kerület igen jelentős lakosságszám emelkedését a Káposztásmegyeri lakótelep felépülése fős) csökkenése várható, ez alacsonyabb mértékű, mint az elmúlt időszakban volt. Ennek a okozza. mérséklődésnek előfeltétele, hogy e városrészek rehabilitációs korszerüsitése a megfogalmazott A belső pesti városrészekben (V-IX. kerületek) a lakosság rendkívüli mértékben elöregedett. E elgondolások szerint bekövetkezzék, vagyis ezeken a területeken az egyik legfontosabb városépítési kerületekben a magas halálozási arány és a lakásállomány kismértékű csökkenése okozza a célnak a lakófunkció erősítését kell tekinteni. lakónépesség számának további csökkenését. A budai kerületek lakosságszámának 5,4%-os (31 ezer fős) csökkenése várható, mivel a A X. kerületben a lakásállomány növekedésének tartalékai gyakorlatilag kimerültek. Az utóbbi lakóterületek beépítése számottevően már nem növelhető, és a jelenlegi magas laksűrűségű (III. és időben beépült területeken a laksűrűség igen magas. A kerület várható jelentős népességszám XI. kerület lakótelepi beépítésű) területein a /lakosság száma feltehetően mérséklődni fog. csökkenése mindennek következménye. A pesti oldal átmeneti fekvésű kerületeiben is 10,1%-os (40 ezer fős) népességcsökkenés vehető A XI. kerületben az eddigi tendenciának megfelelő csökkenés várható a népességszámban, számításba, döntően a X. kerületi lakótelepek laksürüségének csökkenése következtében. A XII. kerület nagyobb mértékű népességcsökkenését a lakásépítési iehetőtőségek kimerülése, és a A lakónépesség számának növekedése a tervidőszak végéig csupán a pesti peremkerületekben kerület tömör beépítésű területein élő lakosságának elöregedése miatti magas halálozások okozzák, várható. Itt ugyanis lakásépítés céljából még rendelkezésre állnak szabad területek. Összességében 1,8%-os (13 ezer fős) népességészám növekedéssel lehet számolni, elsősorban a Káposztásmegyeren A Xlll. kerület népességszám csökkenése részint az utóbbi időben beépült területek tervezett lakásépítkezések miatt. A részletes, kerületekre vonatkozó számítások a következő laksűrűségének várható mérséklődése, részint a kerület belvároshoz csatlakozó sűrű beépítésű táblázatban találhatók. területein várható demográfiai folyamatok következménye. BUDAPEST LAKÓNÉPESÉG SZÁMÁNAK ALAKULÁSA KERÜLETENKÉNT 3.2 - 3 táblázat ^ ^ ^ ^ m-g lakásépítkezéshez megfele,ő szabad területekkel, ezért a Kerület Lakónépesség száma 1000 fő ~ "" változása %-a népességszám csak kismértékben csökken _______1880____________1986__________2006_________ 1980-1985 1986-2005 A kerületben az elmúlt évekre jellemző népességcsökkenés mértékét, ami döntően a . ... __ _ „ . lakótelepek laksűrűség csökkenésének következménye, kissé mérséklik a várható lakásépítkezések. I- 41,i 35,5 32,0 —13,6 — 9,9 ü; !97'4 109,7 112,0 2,1 4 2,1 A XVI. és XVIII. kerületekben van lehetőség a lakásállomány növelésére, így a népesség száma is III. 122,4 149,2 140,0 +21,9 - 66 * IV. 82,5 94,9 105,6 rt^O +11,3 feltehetően növekedni fog. V' 50,1 43,5 36,0 -13,2 -17,2 a XIX. kerületben jelentős népességszám csökkenés várható, mivel szervezett lakásépítkezéssel az ' 71,2 62,3 47,0 -12,5 -24,6 elkövetkező években már nem lehet számolni. VII. 92,3 79,1 64,0 -14,3 -19,1 VIII. 110,5 91,7 78,0 —17,0 —14,9 A xx és XXI. kerület népességnövekedésének oka a Szentlőrinci úti, illetve Dél-Csepeli tartalék ,X' 90,1 81,4 -9.7 -14,0 lakóterületek beépítése. X. 104,7 102,6 77,0 - 2,0 -25,0 XI. 179,0 174,2 157,0 — 2,7 - 9(9 A XXII kerületben folytatódik a lakosságszám növekedés, bár mértéke alacsonyabb lesz, mint az X"- 83,4 82,7 72,0 - <?8 -12,9 elmúlt években. XIII. 135,9 142,7 134,0 + 5,0 _ 6,1 XIV. 168,0 1 50,9 145,0 -10,2 - 3^9 XV. 112,8 98,6 92,0 -12,6 - 6,7 XVI. 72,8 69,5 73,0 - 4,5 ♦ 5,0 XVII. 56,3 78,7 75,5 +39,8 - 4,1 XVIII. 90,6 102,7 107,0 +13,4 ♦ 4,2 XIX. 58,7 81,5 68,0 +38,8 -16,6 XX. 102,0 98,1 107,0 - 3,8 + 9,1 XXI. 76,7 89,3 98,2 +16,4 Uo’o / íT / XXII. 50,8 57,2 61,0 +12,5 + 6*6 ! ÖSSZESEN: 2059,3 2076,0 1951,3 ♦ 0,8 tt 8 9889 -089 , —i» t 252
