1987. december 2. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
450
i i ' 3.12.2-3.12.3 terhelné a gazdaságot, a főváros térségében a 3. változat jóval racionálisabb javaslatot A három változat közel azonos energiahordozói szerkezetet és csaknem azonos r ad az országos érdekek és a helyi igények kielégítésére. vezetékes hőenergiaellátási arányokat prognosztizál. Alapvető véleménykülönbség: a vezetékes földgáz és a távhőellátás területi piacain jelentkezett, amelyen végül a jóval gazdaságosabb vezetékes földgázellátási rendszer kapott prioritást (lásd a 3.12-9 AZ INTEGRÁLT ENERGIAELLÁTÁS KONCEPCIONÁLIS VÁLTOZATAI 3 12-7 táblázat ábra ) 1. energiatakarékos gáz 2. gázalapú, növelt villamos 3. racionális gáz-villa A területen — az egyes kerületekben — jelentkező termelő és nem termelő ágak — min. villamos és hőenergiaigény és hőenergia termelésű mos energiaigény távlati közvetlen energiafelhasználási volumenei alakulására külön prognózis készült ■H - nóv. - változat változat VÁLTOZAT (orsz. „A" vált.) (orsz. „A" vált ) (ipari összigény no- (orsz. „B" vált.) (rác, csökkentett .12—10 ábra). (stagnáló ipari ósszigénnyel) vekedés nélkül — korszerűbb — ipari igénnyel) — Lakossági és komm. ágazatban: — Lakossági és komm ágazatban: — Lakossági és komm. ágazatban: maximális körzetben gázfűtés maximális közvetlen gázfűtés riov. maximális közvetlen gázellátás nov., minimális viliamosenergia távfűtési rendszerek hatásfok javi- növ: mérsékelt növekedés a vil- 3 12 3 EN E RG IA HO R DOZÖ K és távhö energia alapú fűtés tása min. 2 db új nemes, földgáz lamos és hőenergia alapú fű- _ növekedés, höbázis feji. nélkül. alapú új fűtőerőmű építésével, tés módban, max. 1 db gázalapú — A termelő ágak hagyományos az orsz. villamosenergia termelés új fűtőerőműre alapozva. kedvezőtlen energiaigényessége, növekedés igénye miatt. — A termelő ágak racionalizálása, 3 12 3 1 VILLAMOSENERGIA behatárolt fejlesztése stagnálása — A termelő ágak változatlan energia szelekciója, intenzív technolóí j igényessége, igényének stagnálása. giai korszerűsítéséből adódó energiaigény csökkentése. Villamosenergia fogyasztás és terhelés prognózisa összességében az ezredfordulóig a Fővárosi Tanács szempontjából az a megoldás Az ezredfordulóig terjedő időszak energetikai fejlesztésekre fordítható erőforrásairészesíthető előnyben — középtávon — melyik nem igényel a területén új energetikai nak korlátaiból kiindulva a villamosenergia igény 3%-os növekedésére lehet felkészüIhőbázist, mivel gazdasági terveiben ez nem is szerepel Ennek látszólag az 1. változat ni- Budapest alap- és főelosztóhálózatának, illetve középfeszültségű elosztóhálózafelel meg. Ha azonban népgazdasági — makroszintű — érdekeknek lesz prioritása, úgy tának távlati tervei a villamosenergia forgalom átlagosan 2,5%-os növekedésével a főváros területén iparági beruházás terhére megépül a 2. változatban feltételezett 2 számolnak a 2005-ig terjedő időszakban, ezen belül a lakossági felhasználás db földgáz tüzelésű fűtőerőmű Észak Budai fűtőműben és Kelenföldön; vagy növekedik, emiatt a hálózat csúcsterhelése is nagyobb, átlagosan 3,2%-os minimum 1 db a 3. változat feltételezései szerint. A pesti oldalra kombinált ciklusú növekedéssel számolnak, fűtőerőmű telepítése sem Újpest, sem egyéb térségekre nem javasolható, részben fogyasztói oldalról indokoltan (minimális központi fejlesztés, laza beépítések, | csökkenő ipari igények stb. miatt), részben területfelhasználási szempontból, a villamos főelosztóhálózati kivezetési nehézségek miatt, A főváros hőenergia-ellátása Forrásfejlesztések ! szempontjából akár a 2., akár a 3. változat valósul meg, azzal az előnnyel jár Budapest villamosenergia szükségletének kielégítését távlatilag is döntően külső l nagyobb távon, hogy a meglévőek mellé (azonos telephellyel) települő korszerű erőművi forrásból, az országos alaphálózaton keresztül kell biztosítani. Az energia| energiatermelő objektumok gazdaságosabb üzemvitelűek lesznek, jobb hatásfokú szükséglet jelenleg mintegy 80%-át biztosító alaphálózati betáplálás, ezért 2000-ig az j technológiájuk miatt, sőt a Kelenföldi Hőerőmű esetében megoldódik egyben annak alábbi bővítéseket igényli: rekonstrukciója is. — a jelenleg 120/30/10 kV os Kaszásdűlő alállomás *100/120 kV os, feszültségen 2 x 250 MVA es transzformátor teljesítménnyel bővül; a váitozat — Zuglóban növelik a 220/120 kV-os transzformációs kapacitást; PJ , — Soroksáron szükségessé válik a második 160 MX/A-es 220/120 kV os transzformá 15 j hl | tor telepítése; §®[ J Éji h kA Fj — új 400/120 kV os táppont létesül Nagytarcsán, vagy — ha erre lehetőség van — 1 1 Jp p' pjj | , t| távlatban kedvezőbb módon, a meglévő Kőbánya 120/10 kV-os alállomás íi ifi H ffl I ll lf íü fU ff íj! ti ÍÜ jj .1 tej í.|j — 2000 után bővítésre szorulnak az Albertfalvai és Soroksári alállomások, illetve a 1 11 nt lv v 71 v" VU1 ,x x Xl *" xm Xlv xv xvl xv0 xv,n XIX xx XXI xJERmfr Dunamenti Hőerőműben a 220/120 kV-os transzformátor kapacitása. B VÁLTOZAT pji : J A villamosenergia szállító és elosztó hálózati rendszer fejlesztése országosan egységes íl m elvek szerint történik. A kialakult fő műszaki irányvonalak lényegesen nem ria F|j t:i változnak. Az alaphálózat 400 kV-os feszültségszinten fejlődik, 220 kV-on csak I 5 E|j :ij*l fi. Ej Ej Ej E:| Budapest térségében várható néhány kisebb bővítés. A főelosztóhálózat egységesen cl '3 fJI t'-S m lI ES El ES ÍÜ <41 C-S Eli r-a Ül tel feszültségű lesz. A 30 kV-os hálózatot elöregedés és kis kapacitása miatt _J^fS.I»j»j«J3_f.SJfl ffi.* tű \M W t-H ES fM ffi Fza Fm tfi mm.-. mindenképpen megszüntetik. Városrendezési okokból minden feszültségszinten | || 111 IV V VI VII Vili IX X XI XII XIII XIV XV XVI XVII XVIII XIX XX XXI XXII ^ 3 J OZSSZ3 RJSPfSf-i»05 kchulei egyre több kábelt kell alkalmazni, jelentős többletköltségeket okozva. A főelosztóhálózat fejlesztése néhány rekonstrukción kívül az új 120 kV/középfeszültsAn" ' KÖZVETLEN ENERGIAFELHASZNÁLÁS KERÜLETENKÉNT (1985; 2005) 3.12-1 o éb ra alállomások létesítéséhez kötődik. I ***** » *' t. ■ .X# t 212
