1987. december 2. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
431
| : ' 7 1 3.11.3---------------------------------------__-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------barlangok ^Eyt. összes hossza kiépítettség (fm) (%) , — —' , , , A főváros közigazgatási határain belül ismert 89 barlang várostörténeti, szaktudomáSósmocsárok árok és vízrendszere . . . , . , . , , . . , ,, , XIX. XX. Sósmocsáros 1 ág 1691 0,0 ny< ismeretteriesztesi es idegenforgalmi szempontból, - ásvány es gyógyvízkészief XX. Sósmocsáros á. 2. ág 1200 0,0 tünkhöz hasonlóan - világviszonylatban egyedülálló adottságunkként értékelendő, H _ ... , , . Hasznosításukat befolyásolja szerkezetük, járatrendszereik, képződményeik, mikro> Gyáli patak vízrendszere . 7 ' XX. Gyáli-patak 1 ág 7200 68,40 klímájuk. XX. Gyáli-patak 2 ág 5886 0,0 A felszín létesítményeivel és a felszínalatti vízkészlettel elválaszthatatlan kapcsolat- XVII XX Gyál! P^ág 9 6567 100 0 bán álló barlanrendszerek potenciális lehetőségei jelenleg kihasználatlanok. XVII. XX. Gyáli patak 7 ág 1914 100,0 „ . . , .......... xx. 625 U. árok 120 100,0 Me9 keM teremtem jelentősebb barlangok (lásd a 2.11.3 fejezetben) hasznosítási XIX. XX. Gyáli patak 6 ág 5063 19?2 lehetőségeit, a felsorolt lehetséges szempontok szerint: XX. Gyáli patak 6 f. ág 598 0,0 a) idegenforgalmi XX. Gyáli patak 6 e. ág 800 100,0 b) gyógyászati c) tudományos d) sport és turisztikai Lakóterületen áthaladó élővízfolyások kiépítettsége megfelelő, illetve rendezésük e) gazdasági és egyéb célú (pl. víznyerőhely, polgári védelem) i folyamatban van. Városrendezési szempontból nincs igény további (tervezetteken túli) mederrendezésekre. A kisebb jelentőségű árkok zártszelvényesítését azonban Fe|ü| ke|| vjzsgá|nj a je|en|eg kjjelölt hidrogeológiai védőterületek határait, folytatni kell, ha környezetükben többszintes beépítés van. Ki kell jelölni a barlangok fölött szükséges felszíni védőövezeteket. HIDROGEOLÓGIAI VÉDŐTERÜLETEK Megjegyzés: Az Országos Környezet és Természetvédelmi Hivatal és a Fővárosi Tanács VB. megbízására a Központi Bányászati Fejlesztési Intézet a „Rózsadomb karsztos térségeinek védelmé'- A Lukács fürdő forráscsoportjának védelme érdekében fontos feladat a források re tanulmánytervet, illetve minisztertanácsi előterjesztést készít. A terv foglalkozik a Rózsadomb vízgyűjtő területén — II.—III. kér. Rókus-, Szemlő-, Ferenc-, József-, Mátyás-hegy erősen urbanizált karszttérségének környezetvédelmi, műszaki, karsztgenetikai, építésföldtani — szikkasztás és csatornázottság szempontjából elvégezni a szükséges vizsgálatokat. hatásaival. A terv végső eredményei képezhetik alapját a rövid-, közép- és hosszútávú hatósági Ezután a szükséges csatornahálózatot minél előbb ki kell építeni. intézkedéseknek. MEL YTERŰ LETEK — A mélyterületek felszámolási sorrendjét városrendezési elképzelések, tervek megvalósítása határozza meg. A beépítésre javasolt lakóterületek mintegy felén jelentős vízrendezési feladatok vannak. A mélyterületek megszüntetése összehangolt vízgazdálkodási és városrendezési tevékenységet igényel. A műszaki megoldás ennek megfelelően nyílt vagy zártrendszerű vízelvezetés, vagy a terület feltöltése, azaz újrahasznosítása. CSÚSZÁSVESZELYES TERÜLETEK A budai területek többségén (melyek ma is mozognak) az ellenintézkedéseket folytatni kell. A pesti beépítésre alkalmatlan területek általában zöldterületi funkciót kapnak, beépítésük csak geotechnikai szakvélemény alapján lehetséges. FORRÁSOK A még foglalatlan források forrásfoglalását el kell végezni, hogy bevonhatók legyenek a főváros vízkészletének hasznosításába. Az Árpád- és Bründl forrásoknak funkciót javasolunk. Vízhozamuk strand létesítését teszi lehetővé. t ptP* £ ' í 1 to# tt# ■■*389 —tt
