1987. december 2. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
382
3.7.2 3.7.3 A kitelepítések kérdésében e változat azért óvatos, mert feltételezi az elmúlt A felállított két szélsőséges, hipotétikus elvi változattal szemben az ésszerűség és a évtizedekben tapasztalt korlátok továbbélését. Az eddigi tapasztalatok alapján gyakorlat a kettő egészséges kombinációját hozza majd létre az elkövetkező 15-20 éves ugyanis megállapítható, hogy a kitelepítések igen jelentős tőkeigénnyel és termelés- időtávlatban. Az anyag, eszköz és munkaerő gondokat jelentő merészebb változtatá kieséssel valósultak meg és általában jellemző volt a többszakaszos, folyamatos sok csak lassúbb ütemben, fokozatosan, de folyamatosan valósulnak meg, az kitelepítés. Az ipari üzemek tevékenységének új területi környezetbe helyezése még összgazdaság érdekeivel, összhangban a fővárosban sem lehet zökkenőmentes. A fővároshoz kötődő és az itt fejlesztendő tevékenységek, városrendezési, környezetvédelmi szempontból történő áttelepítése is jelentős beruházási költséggel jár, főleg abban az esetben, ha nem a szervezett „ áttelepítés koncentrált formáját alkalmazzák. 3'7'3 IPARI SS RAKTÁROZÁSI TERÜLETEK ELHELYEZKEDÉSE ÉS KITERJEDÉSE, RENDEZÉSI JAVASLATOK Az ipartelepítést nehezíti a vállalatok közötti termelési kooperációk alacsony színvonala. A vállalatok többsége saját vertikumon belül rendezkedett be a termelésüket kiegészítő résztevékenységek és szolgáltatások széles körében, ezzel A vizsgálatok és az egyeztetések eredményeként megállapítható hogy az ezredfordujelentős eszközt, létszámot, alapteruletet kötnek le. Gyakori jelenség az ellenérde- lóig je|entős területigényű ipari üzem telepítése a fővárosban nem várható a MEV kéltség az alapanyag gyártók és a továbbfeidolgozók, a háttéripari termelők és a tárgya,ás a,att áMÓ területigényét kivéve. Az ipari tevékenység programja meghatávegtermek előállítók a szolgáltatók és termelők között, melyek gátolják a közös rozza azokat a területeket, melyeket az ipar vagy az ipari jellegű létesítmények már erdekeltsegen alapuló egyuttmukodest, ellene hatnak a kooperációs egyuttmukodo iqi„oL. + „AuuA , * , o,,,! ii a i (•+ |. | a • . .. . 37 ,, elfoglalnak, továbbá azokat a területeket, melyek ezen tevékenységek fogadására szolgáltató vállalkozások letrejovetelenek. Az ipari termekek nagy res+eben nem , . ... , A , A„. , ' /. , y y y .. .... ... . , . . ............................ alkalmasak vagy alkalmassá tehetők városrendezési szempontbó. alakultak ki a racionális, szabályozott piaci kapcsolatokra epulo, egeszseges K készletgazdálkodást biztosító forgalmi pályák. Szükséges lenne a termelők-forgalma- . . .. . ... . . ... zók-felhasználók közötti érdekeltségnövelés, az együttműködés és munkamegosztás ... „ ° ,, 6rU 6 ° fo fo SZfoOS 6 yen szétszórva található az ipar javítása 9V iparJelle9u tevékenység által használt terület, melyet más szempontból . , x ................................. , , értékeltünk s melyeket nem vont a program az iparterület fogalomkörébe. A szelektív fejlesztés egyik legerősebb gátja, hogy jelenleg nem biztosítottak a Az ipar és iparjellegű tevékenység kétféle területi formában jelenik meg; gazdasagtalan termelés visszafejlesztésének az eszközei, kiforratlanok a módszerei. A _ öná||ó terü|eten, amely általában megfelel az eddigi ART-k ben meghatározott megszűnő termeles többségében csak konvertibilis importtal pótolható. A kívánatos területfelhasználási kategóriának, bár eltérő esetek is megfigyelhetők ezek struktúrához nem illeszkedő, veszteséges, vagy tartós gazdasági gondokkal küzdő körében vállalatok felszámolásához, profil-átalakításához kevés az eszköz. Nincsenek kidől- _ vagy eg?b( más területfelhasználási kategóriák (pl. lakó- intézményterületek stb.) V go2va a tőkekivonás, tőkeáramoltatás módszere, sem. területein beékelődve, általában azok épületeiben, építményeiben működő módon. A „B változat szélsőségesen nagy szelekciót, merészebb döntéseket, számonkérést Az önáNÓ területűek általában nagy kiterjedésűek, több különböző ipari és ipar tételez fel a fővárosi ipari súlyának csökkenésével, de rugalmasabb gazdálkodásukkal. jeMegü létesítmény tömörüléseként és általában a város külsőbb részein helyezked A hipotézisek szerint a hozzáadott értékadó (többletérték adó) rendszer fokozatos nekel bevezetésével a kilencvenes években felgyorsulhat a vállalatok gazdaságosságának nivellálódása, a rációnál is,szelektív iparfejlesztés feltételei élesebben rajzolódnak ki. Az 1986 évi vizsgálatok szerint az ipar és az ipari jellegű tevékenységek által elfoglalt Ezáltal megindulhat egy erőteljesebb fővárosi iparkitelepítési folyamat. terület mintegy 4550 ha, de az eddigi ART-k nem minden ilyen jellegű területet minősítettek ipari területnek. (Az 1986. során készített területfelhasználási vizsgálat, E változatban feltételzik a jelenleg is és jóideje gazdaságtalanul működő ipari üzemek függetlenül az övezeti besorolástól, a valós területfelhasználási kategóriákat állapítothelyezetének rendezését, visszafejlesztését, vagy talpraállását, másoknak vidéki ta meg.) telephelyre való fokozatos kitelepítését, a fővárosban maradó vállalatok, az ,,A" változatban is prognosztizált termelés bővülését, illetve hatékonyabb energiafelhasz- A tömörülések (körzetek), közül a legnagyobb kiterjedésűek az alábbiak: (cca) nálását, az energiaigényesség jelentősebb csökkenését a megmaradó ágak technológiai váltását és szerkezet változásuk végrehajtását nagy távon. III. kerület 110,0 ha IX. 160,0 Ez az elméleti alapokra támaszkodó, s a hazai iparpolitikát objektíven értelmező, az X. (két egybefüggő körzet) 258,0 és üzemek különböző ágazatoknál végzett minősítését összegező javaslat elsősorban 313,0 területi szempontból veti fel a rendezés igényét, a gazdasági következményeinek XI. 232,0 súlyát csak jelezheti a rendezési program keretében. Döntés előkészítő javaslattá XV. 240,0 akkor válhat, ha kidolgozhatók — a tervi munkafázisban — a rendezés társadalmi XVI.—XVII. 300,0 gazdasági feltételei, előbb egy-egy körzet jellegzetes kiválasztott ipari területére, XVIII.—XIX. 166,0 később valamennyi javasolt területre kiterjesztve. XX. 331,0 A fejlesztési programok megalapozásán felül hatást gyakorolhat egy merészebb XXI. 230,0 területi szerkezet módosítási javaslatra, amelyben az eddig esetleg pazarlóan XXII. 186,0 használt, lekötött, értékes területek funkcióváltását, ésszerűbb, vagy emberibb hasznosítás módját eredményezheti, de elegendő volna az is, sok helyütt, ha A XV., XVI.,—XVII., XX., XXII., kerületekben, ipari övezetekben, még vannak üres hatásukra az üzemek változatlanul helyükön maradnának egy alkalmas, környezet- területek, melyek ipar vagy ipar jellegű létesítmények telepítésére alkalmasak illetve barát technológiai váltás, profil tisztítás, stb. után. alkalmasé tehetők. I 121 mm* —-----------------------------------r ' I ■ ' V d p #P tt# W# "88 *
