1987. december 2. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

365

0 , - _ ' m ■ ~ ~ ^ - ' X

* v . /’i*Í0

.

J i

3.4-XII. kerületben a Testre -elei,i i ".is:....la, valamint a Budapesti Tanítóképző A döntéseket jelentősen befolyásolja a gazdaságosság követelménye: azaz a

Főiskola bővítése és rekonstrukc ja valósult meg. szolgáltatások tervezésénél elsősorban a helyi igényekhez kell igazodni. Ehhez

Felsőfokú, országos jelentőségű intézményeink jelentős hányada felújításra, azonban — a fizetett szolgáltatások területén — egyre nagyobb szerepet kell

korszerűsítésre szorul. A rendezési program tervezési távlatában a legfontosab kapnia a keresleti kínálati viszonyok érvényesülésének, a gazdálkodó szervek

bak a következők: érdekeltségének és az önfinanszírozásuk alapján történő fejlesztésnek.

— XIII. kerületben a József Attila színház felújítása . . .. . .

..... t . All . roLnnctrukrióia A VI . oteves tervi szolgáltató hálózati fejlesztéseket táblázatban soroltuk fel.-XIV. keru etben a Fővárosi Állat es Novenykert lekonstrukcioja »

... , , , ... ...... , .■■-.a Ezek a tervezett fejlesztések a lakóteleken a lakosság altal leggyakrabban

— III. keru etben a Kiscelli Muzeum felújítása . , . , .. . . . . ,.

, ... . _ , , ... , ... menybevett szolgaltatasokra irányulnák. A varosreszkozpontokban ezek a szolgál— XIV. kerületben a Szepmuveszeti Muzeum rekonstrukciója , , , , . .... . , . „

..... , ... , .... , . ... tatások már ma csaknem mind megtalálhatóak, az előre nem látható szolgáltatá-XIV. kerületben a Műcsarnok rekonstrukciója ... ... . ,. , , . , ,

..... , . , ... 4 ,. .... . ! .... ,, ... , , sok iránti menyeknél feltételezhető változatlanul a maganszektoi szerepe.

— XIV. kerületben a Népstadion uszodájának és műjégpályájának megvalósitása

— XIV. kerületben a Városligeti műjégpálya rekonstrukciója és bővítése

— I. kerületben a Várkert kioszk felújítása és idegenforgalmi hasznosítása.

— A kereskedelmi hálózat fejlesztése az elmúlt időszakban az alapfokú szükségletek mind szélesebb körű, elsősorban mennyiségi jellegű kielégítésére irányult. Az alapfokú ellátás feltételeinek javítása ennek ellenére elmaradt a társada.mi szűk ségletektől. Ezért a kereskedelmi ellátást mennyiségi és minőségi feszültségek egyaránt jellemzik, s jelentős gondot okoznak az ellátási egyenlőtlenségek.

Az ellátottság színvonala, az életkörülmények alakulása szoros kapcsolatban '/an a társadalmi-gazdasági fejlődés ütemével. Az előrejelzések szerint 2000-ig alacso nyabb gazdasági növekedés feltételezendő, amely megmutatkozik a fogyasztás alakulásában, összetételének változásában is.

A népgazdaság feltételezett lassúbb ütemű növekedése mellett különösen fontosa kereskedelemben a hálózat gazdaságos üzemeltetése, a meglévő hálózat hatékony kihasználása, állagának folyamatos javítása. Ez a javítás csak úgy képzelhető el, hogy az egyes ellátási funkciókat a fejlesztés során összefüggő rendszerré alakítják át, biztosítva a rendszeren belül az egyes elemek megfelelő hatékonyságát ugyanúgy, mint az adott ellátási rendszerek teljes hatékonyságát. Ez a rendszer Budapest kiskereskedelmi ellátásában középfokú szintű ellátást nyújtó városrész- központok mint vonzáskörzeti központok rendszerét jelenti - egy adott terület népességéhez szorosan kapcsolódó - alapellátó hálózat mellett.

A különböző szintű ellátást nyújtó körzetek megközelítésénél a lakosság alapellátása egy olyan körzet kialakítását jelenti, ahol a lakosság mindennapos szükségleteit (élelmiszer- és napi iparcikkek) optimális áruválasztékból, kultúrált körülmények kozott, lakóhelyén, helyben szerezheti be.

A középfokú ellátást nyújtó városrészközpontokban már megtalálhatók (az ABC áruházak mellett) a szakosított iparcikk boltok is, illetve elsősorban a belvárosban a nagy alapterületű, áruházak is, különböző profilú kereskedelmi vendég látó egységekkel. A felsőfokú ellátást nyújtó kereskedelmi központban (a belvárosban) több áruház (akár szakosított is), üzlet mellett választékigényesebb árukat értékesítő, mélyebben — akár áru főcsoportos mélységben — szakosított iparcikk boltok üzemeltetése is indokolt.

A lakossági szolgáltatások részaránya a fogyasztási szolgáltatásokon belül a VII : ötéves tervben a jelenlegi szint (63-65%) körül marad. A szolgáltató hálózati ka

pacitás tervezését nehezíti, hogy a szolgáltatások iránti szükségletek egy részét az egyes háztartásokon belül elégítik ki.

Az egyes szolgáltatások iránti teljes szükségletet az igényelt színvonalon, szervezett keretek között általában nem is lehet kielégíteni. Ennek határt szab az erőforrások korlátozottsága, ill. a mindig újabb és újabb szükségletek jelentkezése Ezért rendszerint gazdasági, politikai döntést igényel, hogy melyik szolgáltatási szükségletet — és milyen színvonalon — elégítsük ki.

100