1987. december 2. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
344
i 1 3.0 3.0 A RENDEZÉSI PROGRAM TERVEZETE Mindezek érdekében analitikus típusú városrendezési tervet, illetve azt megalapozó í programjavaslatot dolgoztunk ki. Ennek lényege, hogy nagyobb hangsúlyt kapott a vizsgálati szakasz, tehát a tényleges helyzet dinamikus, időbe helyezett elemzése, i Ebből rajzolódik ki a várható fejlődés iönya és főbb kerete, a jelenlegi és a jövőben [ 3. 0 A rendezési program főbb elemei várható társadalmi, gazdasági helyzet konkrét térségre vonatkoztatott alakulása. A jövőbeni fejlődés számára a programjavaslat a területfelhasználási elemek tervezésénél a kínálati oldalt helyezi előtérbe. Ehhez kapcsolódik, hogy a programban el- A rendezési program kialakításának szemléletét alapvetően határozza meg a társa- sősorban a viszonylag biztosnak tekinthető elemek szerepelnek és a későbbiekben dalmi-gazdasági környezet, annak belső problémái, lehetőségei és korlátjai, a tovább- felmerülő, vagy pontosítható igényeket a „permanens tervezés" fokozatos megválófejlesztés irányai. sításával célszerű kielégíteni. Ezáltal a terv időállósága feltehetően növekedni fog. Az MSZMP Központi Bizottságának 1987. VII. 2.-i állásfoglalása „a gazdasági-tár- A budapesti agglomeráció 1986 év első felében jóváhagyott regionális rendezési sadalmi kibontakozás programjáról" értelmében az országunk előtt álló legfontosabb terve a főváros és az agglomerációs térség kapcsolatait részleteiben feltárta. Ez adta cél, további kiegyensúlyozott fejlődésünk alapkövetelménye a népgazdaság teljesít- a Ehetőséget ahhoz, hogy az általános rendezési terv, illetve ennek programjavaslata ményének fokozása. Budapest térségére az agglomerációs összefüggések ismeretében és azok figyelembevételével készüljön. Ennek érdekében a jelenlegi helyzetben szükség van olyan stabilizációs szakaszra, amelyben meg kell teremteni a termelés és felhasználás összhangját, a racionális gazdálkodás követelményeit. Ezt követően válik lehetségessé egy hosszabb távú kibon- , , ^ takozási szakasz, amely felgyorsítja' az intenzív fejlődéshez, a világgazdasági folyama- FERÜLETFELHASZNALÁS ÉS TERULETSZERKEZET tokhoz történő igazodást, a hatékonyság javítását. Budapest fejlesztésének területi súlypontját fokozatosan úgy szükséges módosí- Az említett állásfoglalásban összefoglalt célkitűzések és követelmények szükségsze- tani hogy a központi fekvésű városrészekben felhalmozódott elmaradások ütemesen rűen kihatással vannak Budapest Általános Rendezési Tervére, a tervet megalapozó felszámolhatók legyenek. Ez egyben az intenzív típusú területrendezésre való áttérés i programjavaslat kidolgozására. Ennek az összefüggés-rendszernek főbb elemei a kö- követelményét jelenti, vetkezők: Budapest területszerkezetének rendezési koncepcióját a különböző fokozatú köz- A szocialista demokrácia továbbfejlesztése, a politikai intézményrendszer mű- pon“í “ a «l®zpont és városrészközpontok - és az intézményhálózat ködésének korszerűsítése segíti azt az átalakulási folyamatot, amelyben növekszik f97"1?”3! fe|lfz“nudő térbel' rendszere ad'a; mel''nek Ke™szo|e ■ az egyének szerepe a társadalmi cselekvésekben, nő a kollektívák önállósága, közlekedés, hálózat és annak fóbb csomópontjai. Ez a teruletszerkezeti rendszer lekialakulnak az önkormányzati funkciók a munkahelyeken és a lakóhelyeken. Ez hetoseget ad a város, funkciók decentralizált szervezesere és a várhatóan bekoveta folyamat együtt jár a közösségi érdekekkel összehangolt lakossági érdekek fel- kezo konkrc' ,e'ltsz,esek széles koru terület' alternatíváira ,s. értékelődésével és a rendezési programban ezek minél teljesebbkörű figyelem- . bevételével lakóterületek fejlesztésénél meghatározó szempont volt olyan területi feltételek kialakítása, hogy a területfelhasználás is segítse a mennyiségi lakáshiány meg- A gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztése, a gazdálkodó egységek önálló- szüntetésének és ezzel párhuzamosan a lakásviszonyok fejlesztésének megvalósíságának szükséges növelése azt a kötelezettséget is magában hordozza, hogy a főváros területszerkezetének és terüietfelhasználásának fejlesztésénél a gazdálkodó . szervek mozgástere területi értelemben is növekedjék, tehát a területrendezés A lakóterületeket csak mérsékelten indokolt bővíteni, és ez ,s főként a hosszutávu a maga lehetőségeivel és eszközeivel támogassa a gazdasági, politikai célok meg- ,d°SZak első felében szükséges. Fontos célkitűzés volt a meglevő lakóterületek tarvalósulását talekainak kihasználása, a lakássűrűség reális mértékben történd novelese. Ezzel pár huzamosan valósulhat meg a központi fekvésű településrészek, illetve városrészek- A közigazgatás korszerűsítésének folyamata, a döntési hatáskörök decentralizá- szükséges mértékű folyamatos rehabilitációs korszerűsítése. lása tágabb lehetőséget nyújt a lakossági kezdeményezések, a települési csoport- . ............ érdekek kibontakozásához. Ennek érvényre juttatása „nyitottabb" városrende- A B'jdapest korábban kl*e,ölt leteket nem szükséges növelni, de a további zési terveket, illetve tervezést igényel, hogy a ma még számottevő bizonytalan betelepítés érdekeben a tényleges ipari és raktározási igényektől fuggo utemezesben sági tényezővel prognosztizálható gazdaságfejlesztési' érdekek és lakossági igé- a ™SZak' '^struktúrát ki kell építeni. A fővárosból kitelepülő, elsősorban kornyenyek, a konkrétan felmerülő városépítési akciók követelményeit a korábbiak- zetkimeló gazdaság, tevekenyseg (háttéripar es raktározás) részére az agglomerac.os : 4 nál rugalmasabban lehessen érvényre juttatni. udheS ” 'ParterUletek ~ 3 re9ionál,s rendezesi terv ertelmeben ~ Jelentősen no- Az előttünk álló hosszutávu időszakban a fejlesztési célú pénzeszközök racio A települési környezet minőségének javítása érdekében a meglevő zöldfelületeket nális felhasználása a korábbiaknál sokkal fokozottabb mértékben szükséges, egységes rendszer keretében szükséges növelni, részben az erdőterületek bővítésével, ezért a város fejlesztésének területi lehetőségeit sokkal inkább flexibilisen, az részben a közhasználatú és más zöldfelületek mennyiségi és minőségi fejlesztésével, alternatívák reális lehetőségeit figyelembe véve kell biztosítani. A lakóterületi zöldterületek bővítését az adott településrészek jellegéhez és tényleges Th fa — í ———i———----------tótó- ¥ 1 fa - ’ —-----• ------------------------------------------------——— ‘ 1 1 ■
