1987. december 2. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

337

» '..sa+ I

I

I i 1

2.13.2-2.13.3

Budapest talajvize irreverzibilisen elszennyeződött, egészségkárosító, bakteriológiailag és kémiailag erősen szennyezett, csak bizonyos ipari felhasználásra alkalmas. A

szennyeződést a csatornahálózat szivárgása, a szennyvíz szikkasztás, a levegőből a SNUKFCÉ

taljaba bemosott nehézfémek és a veszélyes hulladékok nem megfelelő tárolása

okozza. Budapest egyes beépített területein a talajvíz megemelkedett, a pincéket 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

elönti és közműépítési problémákat okoz. A talajvíz emelkedése egyes helyeken műszaki létesítmények (METRÖ építés, alapozások) miatt, néhány területen az ipari

vízkivétel megszűnésével együtt jelentkezik. V. 10 °-02 °-02 1°'° °-07 6-° ~

A főváros potenciális vízbázisát jelentő partiszűrésű kutak vízminősége megfelelő 1 °>19 °>02 _ _ _ 3(70 0,03

mind kémiai, mind biológiai szempontból. Az ivóvíz-szükséglet 90%-át a Szentendrei ^

sziget termőtelepei, a balparti termelőegységek és nagyfelszíni vízmű, valamint a ‘ .....

Csepel I —II. vízmű biztosítják, az ivóvíz további 10%-át a fővárosban található egyéb V|| _______

termelőhelyekből nyerik.

A fővárosban keletkező kommunális és ipari szennyvíz átlagos napi mennyisége Vm 16 0,07 0,03 5,6 0,12 4,2

közel 1,0 millió m3. A közcsatornán elvezetett szennyvizek csupán 20%-a nyer 6 0,010 0,04 - 4,39 0,03

biológiai tisztítást, 70%-a mechanikai tisztítás után és 10%-a minden tisztítás nélkül 17 0,06 0,05 6,6 0,13 6,0 - jut a folyóba.

A csatornahálózatból kikerülő csatornaiszap, homokfogó és rácsszemét lerakása IX. 19 0,04 0,03 7,9 0,07 6,0 - jelenleg a Csepel-sziget északi részén történik. 20 0,05 0,03 5,0 0,13 4,7

X. 5 0,16 0,1 3,01

24 0,03 0,03 5,5 0,07 3,6

2.13.3 A LEVEGŐTISZTASÁG VÉDELME x( 27 0,05 0,04 12,9 0,07 6,9 30 0,04 0,04 8,7 0,1 5,1

A főváros levegőminőségét leginkább a közlekedés — ezen belül a növekedő . ., ... . .. I- XII. 8 0,04 0,02 - 0,60 - f

gépjárműforgalom - veszélyezteti. ' ’ •_

Budapest kéndioxid szennyezettségének éves átlagértéke 0,07 mg/m értékről 0,04 ' ' '

mg/m3 értékre csökkent az elmúlt 10 évben, ezen belül a téli fűtési időszakban x||| 33 Qo3 Q Q4 ?8 Q 1Q 5 1Q

3—5 szór magasabb, mint a nem fűtési félévben. Az éves átlagértékek a szélsőséges 34 0 q 04 yg 018 55 0 02

légszennyezettségi helyzeteket elfedik. A fűtési időszakokban lényegesen többször 35 0'04 0'02 7 q o[o8 fc fordul elő határértéket (0,15 mg/m3 napi átlagot meghaladó szennyezettség, mint a

nem fűtési időszakokban (5,4-29,1%, illetve 0,2-1,3%). Imisszió mérőállomások X)V 39 0,05 0,04 9,2 0,09 7,0 által mért adatok évi átlagadatokkal (2.13-1 táblázat). 40 0,05 0,03 8,3 0,08 8,3 - 41 0,05 0,03 - 0,07 _

IMISSZIÓ MÉRŐÁLLOMÁSOK ÁLTAL MÉRT ADATOK, 2.13-1 táblázat XVl 14 °'0b 0,03 °A° J

44 0,03 0,02 11,1 0,09 4,3 — —

ÁTLAGADATOK (RIV 1985. évi átlag) (Monitor 1985. VI.—1986. V. hó átlag) 4 q q4 _ _ _ _ 2,47 0,05

XVI. 45 0,02 0,02 - 0,05 KERÜLET MÉRŐ 1985. ÉVI MÉRŐHELYI ÁTLAG EMISSZIÓ

XVII. 42 0,04 0,01 7,- 0,07 3,S N U K F C É

1 3 4. 5. 6. 7. 8. 9. xx/n,. 48 0,06 0,02 6,- 0,13 3,5

49 0,05 0,05 10,02 0,20 - 5,2

I. 1 0,05 0,06 6,7 0,08 5,9

XIX. 50 0,05 0,35 7,0 0,09 5,7

II. 3 0,05 0,03 4,7 0,1 1 3,5

2 0,11 0,03 - 3,41 0,04 XX. 52 0,04 0,03 11,0 0,12 6,4

2 0,04 0,06 9,9 0,11 7,5

XXI. 53 0,04 0,03 6,4 0,08 3,9

III 7 0,04 0,03 4,4 0,10 4,3 - 54 0,06 0,03 4,8 0,11 7,4

56 0,04 0,03 4,3 0,10 5,5

5 0,06 0,02 - 0,11 - - - XXII. 3 0,06 0,11 - - - 4,37

55 0,03 0,03 6,2 0,06 2,2

IV. 11 0,02 0,03 16,8 0,05 3,4 - 25 0,03 0,02 10,3 0,05 4,7

331