1987. december 2. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
322
tt ' I I I vr*^ %*&*'IS * 2 A hudai oldalon a hegyvidék nem terhelhető tovább. Ez elsősorban a II., XII. és lakótelepeknél önálló nyomásfokozókkal üzemelő hálózatok alakultak ki (1985-ig kerületek külső területeire értendő. A II. kerületben mielőbb mentesíteni kell ) 23 ilyen lakótelepi rendszer). Azokon a lakótelepeken, ahol olyan magas házak ÜDÓt zónát" egy új budai főnyomóvezeték kiépítésével. épültek, hogy a ltp i rendszer vízhálózatának a nyomása már nem kielégítő, önálló " [ kerü|etben je|entös tárolókapacitás hiányzik (Szabadsághegyi II. rendszer) és | helyi nyomásfokozók épültek, a fővárosban 5 helyen. ek fővezetéke j- a köziqazqatási határon belüli területek közül még jelenleg ellátatlan a XI. Az agglomeráció területén Kisoroszi, Pócsmegyer, Szigetmonostor, Horany, Buda- kerületben a madárhegyi térség (átmegy rajta a budaörsi töltővezeték) és a XXII. keszi, Budaörs községekben nyomásfokozók vannak. ^ ^ g Bgrackos -ttó| g Ba|gtoni útjg terjedö terü|etf me|yek csgk je|entös vízellátási alaplétesítmények kiépítése után fejleszthetők. Ipari vízellátás Az ipartelepek térségében négy ipari vízmű üzemel, külön csőhálózattal és 2.11.2 CSATORNÁZÁS medencékkel. Budapest szenny- és csapadékvizeinek végső befogadója a terep és vízrajzi adottságok Dél-pesti ipari vízmű (VIII., IX., X., XVIII., XIX. kerületek ipartelepeinek miatt a Duna. gI látásé tg) Észak-pesti iparivízmű (IV. kér. ipartelepeinek ellátására). A főváros beépített területének 64%-a csatornázott, a lakásk 84%-a van íHlfll ■ Dél-budai ipari vízmű (XI. kerületi iparokat látja el). közcsatorna-hálózatba bekötve. Az elmúlt évtizedben a csatornázottság aránya Dél-budai ipari vízmű Nagytétényben — a Chinoin részére épült ki. évenként 0,46%-kal javult. A csatornahálózat hossza 1985-ben 3033 km. A közcsatornahálózaton 1985-ben elvezetett szenny- és csapadékvíz mennyisége AZ IPARI VÍZELLÁTÁS FŐBB MUTATÓI 2.11-4 táblázat átlagosan 1,2 millió m3/nap volt. Az elmúlt évtizedben a Dél pesti szennyvíztisztító- _________________________________________________________ telep teljesítőképességét 30 ezerről 72 ezer m3/d-ra növelték és üzembe helyezték az MEGNEVEZÉS MENNYISÉG 1985 Észak-budapesti szennyvíztisztítótelep I. ütemét 140 ezer m3/d teljesítménnyel. U ---------------------------------——■——------------------------------------------------------ A szennyvizek 20%-a biológiai, 70%-a mechanikai előkezelés után nyomócsövön a I. víztermelés össz. 1000 m3 18.327 Duna sodorvonalába, 10%-a pesti beömléssel kerül a Dunába. Napi átlagos termelés 50.211 Az elvezetett szárazidei szennyvíz átlagos értéke 841.675 m3/d volt, melynek 49%-a I. vízértékesítés össz. 1000 m 17.591 lakossági, 45%-a ipari, 6%-a közintézmény eredetű. Víztároló Az ipari szennyvíz 30—40%-a a csatornahálózatra, az üzemeltetésre, a biológiai medence rn 23.000 , . ’ , , , ,. ... tor m3 1 800 szennyvíztisztításra es a befogadóra is karos. összesen nr1 24.800 Ipari vízmérleg víztermelés kapacitása m3/d 138.200 A csatornázás vízgyűjtőterületei összes fogyasztás m3/d 48.196 \ hálózati veszteség infod 2.015 A főváros jelenlegi csatornahálózata a pesti oldalon négy önálló vízgyűjtőterületre névleges tartalék kapacitása m //d 87.989 oszlik: Az Észak-budapesti (Paolati-sziget) szennyvíztisztítótelep, az angyalföldi szivattyú- A táblázatból látható, hogy az önálló ipari hálózat termelő kapacitása bőségesen telep, a ferencvárosi szivattyútelep és a Dél-pesti szennyvíztisztítótelep vízgyűjtő fedezi a jelenlegi igényeket. Az ipari hálózatról felhasznált víz mennyisége az ipar területére, összes vízfelhasználásának 37%-a. A 63%-os fogyasztás az ivóvízhálózatról történik. Nagyon fontos volna megtalálni azt az ésszerű és gazdaságos megoldást, hogy az A budai oldalon: a pestihez hasonló önálló rendszerekről nem lehet beszélni, az ivóvíz ipari célra történő felhasználása csökkenjen. egyes vízgyűjtőterületek gyűjtőcsatornái közvetlenül, ill. szivattyútelepeken keresztül a Dunába torkollanak. Vízhálózat vizsgálatának összefoglaló értékelése: A szivattyútelepek az alábbiak: Békásmegyeri, Pók utcai, Zsigmond téri, Kelenföldi, Albertfalvai, Hárosi, Váza utcai Részletesen megvizsgálva a főváros vízhálózatát és annak létesítményeit, a vízellátási szivattyútelep, övezeteket, megállapítható, hogy a jelenleg beépült területek ivóvízellátása megfelelő. Vannak azonban olyan területek, melyeknek hálózata tovább nem terhelhető, • ezeken a helyeken a lakásfejlesztés csak a vízhálózat fejlesztésével összehangoltan Csatornázottság lehetséges. A pesti oldalon a legkritikusabb a XVII. kerület, a gerincvezetékek hiányával és a A főváros csatornahálózatának rendszere és kiépítettségi foka az egyes kerületekben nagy mennyiségű nem szabványos, kis átmérőjű vezetékkel. eltérő, a város belső részei gyakorlatilag teljes mértékben csatornázottak, egyesített A peremkerületekben általában nehézséget jelent az NA 80 és az az alatti vezetékek rendszer szerint. A peremkerületek csatornázottsági foka alacsony, a hálózat nagy űszonylag nagy mennyisége. része elválasztott rendszerű. 1-----------------------------------------------------------------------------------------—■— -----------------------------------------------------------------------l * » , . 4SS+ 2.11.1-2.11.2
