1987. december 2. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
319
iffstl ' 1 í 2.9.2-2.10.1-2.10.2-2.10.3-2.10.4 kapcsolatot biztosítottak Dabas, Alsónémedi térségéből a Nagyvárad térre, illetve az 2.10.2 TÁVBESZÉLŐ alsóbbrendű utak tehermentesítésére és a távolsági utazások gyorsítása céljából a ’ 30-as, 50-es út forgalmát nagyobbrészt az autópályákra terelték. A metróhálózat fejlesztéséhez kapcsolódva új végállomás alakult ki Kőbánya—Kis- A főváros telefonhálózata gyakorlatilag telített, a nyilvántartott várakozók száma pest vasútállomásnál és 1982-ben a Budapest Sportcsarnok átadásával egyidőben 235 ezer, a telefonállomásra való várakozás ideje hosszú. Jelenleg 404,3 ezer forgalomba helyezték a Népstadion autóbuszallomást, ezzel nagymértékben teher- bekapcsolt főállomás, 314,6 ezer bekapcsolt alközponti mellékállomás, és az egyéb mentesítették az Engels téri központi pályaudvart és a belső kerültek útjait. állomásokat is figyelembe véve összesen 757,9 ezer beszélőhely üzemel. A beszélőhely sűrűség 36,28/100 lakos, a lakásállomás sűrűség pedig 37,17/100 lakos s,A vízi áruszállítás (1986. VII. 31.). A vízi áruszállítás egyetlen budapesti nagylétesítménye a kétmedencés Csepeli Szabadkikötő. A távbeszélő hálózat műszaki állapota nem kielégítő, az előfizetői és az átkérő rendszer összekuszált, sok az ideiglenes és szükségmegoldás. A hálózatban 11 helyen A menetrendszerű dunai személyhajózás kiinduló- és végpontjai: telepített 14 nagy főközpont mellett 144 mellékközpont és 572 koncentrátor — a Vigadó téri hajóállomás (Visegrád, Esztergom, Dunaújváros, sétahajóforgalom), üzemel, a forgalom torlódik, és az igen nagy tápterületek miatt beszédérthetőségi — a ferencvárosi hajóállomás (Tass), problémák is vannak. Budapesten az automatizáltság teljes, a főállomások automa— a Belgrád rakparti központi és nemzetközi személyhajóállomás (Pozsony, Bécs, tikus helyközi forgalom lebonyolítását lehetővé teszik (kivéve 7,5 ezer állomást), i külföldi szállodhajók). Az egyes kerületek ellátási színvonala lényegesen eltérő, az 1985. évi adatokat | A BKV két vonaljárata kizárólag kiránduló jellegű; jelentősebbek a hídpótló szerepet figyelembe véve. Kiugróan magas az V. kerület ellátottsága: 194,3/100 lakos, a külső betöltő átkelő járatok, melyeket a főváros határán belül (nyolc helyen) a BKV, a kerületek ellátottsága alacsonyabb, a XVII. kerületé például: 5,9/100 lakos, környéken a Pest megyei Révhajózási és Hajóépítő Vállalat tart üzemben. Megjegyzendő, hogy az ellátottság mértéke a kerületek adottságai miatt egyébként sem lehet azonos szintű, de a jelenlegi aránytalan. A kerületi ellátottsági adatokat a 2.10-1 táblázat mutatja be. Beszélőhely sűrűség = 100 lakosra jutó távbeszélő-állomások (főállomás+mellékállomás) száma. I 2.10 POSTA ÉS TÁVKÖZLÉS 2.10.3 TÁVÍRÓ-ÉS ADATÁTVITEL 2.10.1 Postaforgalom A távíró-, telex- és adatátviteli igényeket a fővárosban új, korszerű, tárolt programim j vezérlésű elektronikus távíró és adatátviteli központ szolgálja ki. A 10 ezer lakosra jutó telex-állomások száma: 18,6. A bekapcsolt előfizetők a szolgáltatást jó , A postaforgalmi szolgáltatás - a fejlett nyugati és a szocialista országokhoz minőségben tudják igénybe venni. A szolgálat teljes körű belföldi és több mint 170 i viszonyítva — a fővárosban is elfogadható átlagos szintet mutat. A felvételi és országra kiterjedő nemzetközi távhívási lehetőséget biztosít. A bekapcsolt állomások feldolgozó szolgálatra továbbra is az igen munkaigényes és manuális kezelési rendszer száma 3890, a várakozók száma 424, amely szám az üzemelők 10%-át alig haladja a jellemző, azonban a gépesítés bevezetése, elterjesztése már elkezdődött. meg. Budapesten összesen 137 postahivatal működik, melyek közül: Az adathálózati állomások száma 183, a várakozók száma 460, ez azt mutatja, hogy kishivatal I. osztályú 35 a VI. ötéves tervi központ-bővítés elmaradása miatt az adathálózat teljesen telített, kishivatal II. osztályú 46 (Az adatok 1986. XII. 31.-i állapot szerint.) középhivatal III. osztályú 21 középhivatal IV. osztályú 15 nagyhivatal V. osztályú 6 2.10.4 MÜSORELLATAS nagyhivatal VI. osztályú 14 K J" ' ' ' ’ ' t A postaszolgálat ellátottsági mutatói - az egy postahivatalra jutó terület (km2), Budapest műsorellátottsága Kossuth rádióműsorral (középhullámon és URH sávban), valamint a lakosságszáma — lényegesen magasabbak, mint az országos átlag (3,7 km2) Petőfi rádióműsorral (középhullámon és URH sávban), Bartók rádióműsorral (URH I postahivatal, ill. 11 600 lakos (postahivatal). A főváros 12 kerületében jut nagyobb sávban), a TV l.és TV 11. programmal az elméleti számítások szerint kielégítő. terület, és mindössze 4 kerületében jut kevesebb lakos egy postahivatalra, a szélső értékek: A főváros domborzati viszonyai a TV-műsorok vételét egyes helyeken kedvezőtlenül f km2/postahivatal lakos/postahivatal befolyásolják, ezért jelenleg is három db átjátszó állomás segíti a műsorellátást legrosszabb XX. kér. 10,66 XXI. kér. 28196 mindkét program esetében, legjobb V. kér. 0,19 V. kér. 3550 A 100 MHz-es URH sávban a Radio Danubius, illetve a Kossuth műsor sugárzása Az ellátottsági színvonal elsősorban a peremkerületekben kedvezőtlenebb. megkezdődött. , y. »#» <.«S«0 '
