1987. december 2. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
307
► ■» W0 W# ~ ~ ' “ fi------------------------------------------------------— -----1_________________________________________ * ..,•**» mar i * 2.6 világ választóvonala. Keleti térfala helyén a lakótelep zöldterülete húzódik, a nyugati szükséges. Napjainkig a Császár és a Gellért fürdő rekonstrukciója készült el, a oldalon a megmaradt falu nagyjábó1 régi állapotában várja sorsának alakulását. Margit-hídtól a Zsigmond térig eső terület — Malom tó és környékének- mielőbbi Békásmegyer Árpád kori település, plébániatemplomát iskoláját a XVIII. században rendezése indokolt. építették, községi önállóságát 1950 ben vesztette el, amikor Budapest III. kerületé- Az egykori Víziváros, a Dunapart és a Várhegy közötti értékes terület vonzó hez csatolták. A falu településrendszerére meghatározó az a három völgy, melyre lakónegyeddé vált az utóbbi évtizedekben, annak ellenére, hogy jellegét, több eltérő párhuzamosan futó, főbb utcái- Donát, Dómös és Kőbánya — kialakuIt.A települé- elképzelés szerinti beépítés is érintette, sen jellegzetes az oldalhatáron álló, utcavonalra merőleges beépítés, az oromfalas épületek az utcavonalon sorakoznak, élőkért nélkül. Van ezen kívül egy városiasabb, A főváros budai hegyvidékén valamikor még csak szétszórtan megjelenő épületek a zártsorú beépítés, melyet a nagy kocsibehajtó kapu jellemez. A terület az építészeti villák, meghatározott építészeti stílust képviselnek, környezetformáló jelentőségűek, adottságokhoz igazodó rehabilitációra szorul. A XIX. század végi épületek és nyaralótelepek a „svájci" háztípust követik. Megjelenésük díszes, hangulatos, gazdag díszítésű verandák, tetőzetek jellemzik, de Öbuda a főváros legrégebben lakott része, ahol a neolitikum óta egymást követik- műszaki igényességük mérsékelt. (Pl. Béla király úti, Mátyás király úti, Szépkilátás térben és időben-a különböző kultúrák. Ezeknek a XX. század második feléig három úti épületek.) Külön kiemelést érdemel két kisebb egységes megjelenésű villatelep, a nagy korszakuk volt: a római provincia, Pannónia Inferior székhelyéé, a magyar csillag és a harangvölgyi. Mind a két kis telep házai rendkívül rossz állapotúak, középkor gótikus városáé, majd a török hódoltság után a korábbiaknál jóval elhanyagoltak. szerényebb barokk mezővárosé. A település a legutóbbi időkig két pólus köré Műszakilag jobb állapotúak az eredetileg is luxus igénnyel megépült villák a Vörös csoportosult: a középkori prépostsági templom, majd az arra épült baroKk kastély, Hadsereg útja, a Marcibányi tér, a Bimbó út, és a Rózsadomb környezetében, valamint a középkori templom helyén emelt barokk plébániatemplom köré, Kialakításukban az eklektika és a szecesszió ízlése tükröződik. Érdekességként nagyrészt falusias beépítéssel, oromfalas vagy az utcával párhuzamos eresz- és érdemelnek figyelmet a múlt századi, romantikus, várszerű épületek, kilátók (pl. gerincvonalú épületekkel. Óbuda egyike az 1872-ben Budapestté egyesült három Adonis utca, Cédrus u.) A Budakeszi út, Városmajor utca, Zugligeti út mentén városnak, s falusi, mezővárosi jellegét egészen az 1970-es évekig alig változtatta meg találhatók klasszicista stílusú nyaralók, melyek műszaki állapota közepes, felújításra a főváros fejlesztése. as megfelelő hasznosításra szorulnak. Az 1968-ban kezdődött városrészrekonstrukció Óbuda történeti városmagjának két A XX. századi villatelepek műszaki állapota megfelelőnek tekinthető, ezek közé fő részét befoglalta az új városszerkezetbe. Az Árpád hídtól délre a római katolikus tartoznak az 1910-13 között épült házak a Ráth György utcában (bírák és ügyészek templom és plébániaház, a Dugovics tér két épülettömbje, a Lajos utcai középkori és lakótelepe), az 1930 as évek villái a Napraforgó utcában, a Pasaréti út, Várhalom klasszicista épületek képviselik a régi beépítésből megmaradtakat, a zsinagógával és a utca környezetében. Jellegük, érzékeny építészeti arányrendszerük megtartását Calvin közi templommal, papiakkal együtt. veszélyeztetik a bővítési-, magastetőépítés-, átalakítási szándékok. Az Arpád-hídtól északra a kismesterségek múzeumaként helyreállított barokk-kori Dél-Budát szintén az egykori, 1950-ig önálló peremtelepülések alkotják. Műemléki Selyemgombolyító és a Fő tér között kialakított gyalogos városrészközpont szempontból egyedi sajátosságaik megőrzése a lényeges, ami a főváros számára kulturális, idegenforgalmi vonzerejű hely a múzeumaival, szabadtéri hangversenye- fontos funkciók ellátását is jelenti egyben. E települések közül a budafoki ivei, vásáraival és vendéglőivel együtt. A Fő téren a barokk Zichy kastély gazdasági városkozpont az elmúlt években történt magasházas beépítése miatt történeti épületének déli szerányában 1987-ben nyílt meg a Vasarely múzeum, a nyugati és szerkezetét elvesztette. Területén megszaporodtak a különböző rendezési elvek északi szárny hasznosítása még hátra van. szerint elhelyezkedő épületek, a régi városközpont összezsugorodott a magas házak szorításában. Mindezek ellenére a történeti városrész megmenthető romantikus utcasoraival a Budafok tér, Pini , Plébánia-, Sarló-, Stáció-, Péter Pál , Merengő-, A II-III. kerület határán lévő Öbuda-Újlak városrész három évszázadnyi történelme Hosszúhegy és Kossuth Lajos utca környezetében, egyéni hangulatú, ízes kisvárosi együttest hozott létre. Újlak az utolsó, összefüggő maradéka annak a földszintes Budapestnek, amely a Józsefvárosban, a Tabánban, Megemlítendők a házak alatt húzódó nagyméretű pincerendszerek sorsa is, melyek Krisztinavárosban és Óbudán a XVIII.—XIX. században a jellemző beépítés volt. Az megerősítése folyamatosan készül, a hegyoldal csúszásának megakadályozása érdekéelveszett, régi budapesti hangulatot nem pótolhatja egy-egy megmaradt utca vagy ben. háztömb, a legújabb magas lakóházak tövében. Viszonylagos tágasság és többfajta minőség, a részletformák gazdagsága és belső arányossága szükséges ahhoz, hogy egy Budatétény építészeti-, műemléki értékei szerényebbek, különlegessége azonban ilyen városrész ne díszletként hasson. Öbuda-Ujlakon — megmenthetően és újra- európai jelentőségű, a Jókai Mór utca 26. szám alatti épületben található a XVIII. éleszthetően — mindez a mai napig még jelen van. század végén kialakított szabadkőműves pincekápolna, mely megfelelő hasznosításra A XVIII—XIX. században épült, és a barokk, valamint a klasszicista stílusjegyeket vár. őrző földszintes házak jelentős része magántulajdonban van, főleg a II. kerületben. Formailag állapotuk nagyrészt még az eredeti, a kapuzatok, oromzatok, tetők és Nagytétényben a barokk, volt Rudnyánszky kastély környezete, egykorú beépítésű ablakdiszítések rekonstruálhatók. A városrész helyzete műszakilag azonban rossz, az tereivel, szobraival, s a római tábor erődítményeivel gazdag építészeti hagyományt épületek azonnali mentésre és korszerüsitésre szorulnak. őrzött meg napjainkig. A budai Dunapart mentén cszak-déli tengelyre fűzve helyezkednek el Budapest A főváros legfontosabb pihenő-sport és szabadidő központja a Margitsziget, mely legrégebbi és legjelentősebb fürdői, melyek építészeti-, műemléki értékei jelentősek, műemléki értékei miatt is igen jelentős, a középkori építészettörténet és történelem gyógyászati-, idegenforgalmi vonzerejük különleges. A nagy tömegeket vonzó fürdők jeles kolostorai láthatók itt: a domonkos-, a ferences-, és a premontrei rendek túlzsúfoltak, berendezéseik elavultak, s legtöbbjüknél teljes felújítás és korszerűsítés egykori épületei. Az évszázadok alatt kialakult parkban húzódik meg a XX. század :t4 $o ? ...... 7 “
