1987. december 2. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

143

' V

lÜI®®

* «*» »*» 3S+

5Í Sfff: |i|SSS®:tóylS:: -'tó

J I i- 13 - kavics út 130.158 m2 97.718 m2 korszerüsités- szilárd burk. 3.797 m2 84.688 m2 korszerüsités, bőv.- vörössalak 1.200 m2

egyéb 7.831 m2

Pázsitterület 463.009 m2 389.867 m2 84%

Cserjecsoport 32.800 m2 49.310 m2 a változás okai az

talajtakaró cs. 10.113 m2 üzemeltetés racionasövény 8.514 fm 8.158 fm lizálása és a kertsziklakert 10.941 m2 épitési divatirányzatok

Egynyári virágágy 12.891 m2 5.394 m2 a különböző virágfeévelő virágágy 1.135 m2 7.124 m2 lületek közötti ^

rózsaágy 5.944 m2 1.190 m2 arányeltolódás a gon

1 árnyéki évelők 1.635 m2 7.502 m2 dozás munkaigényesvirágágy összesen: 21.605 m2 21.210 m2 ségével fordított

arányban történt

A sziget egyik legnagyobb értéke és vonzereje annak növényzete.

Dendrológiai ritkaságok, famatuzsálemek, nevezetes fák és szép facsoportok teszik hiressé a parkot.

E növényállomány a teljes város egészségéhez is nagyban hozzájárul kiimajavitó hatásával.

A táblázatba foglalt adatokból jól kiolvasható, hogy 30 év alatt jelentősen elöregedett a faállomány:

1957 1986 a mai növényzet aránya

az 1957 évihez képest

fiatal parkfa 2469 db. 1150 db. 47%

közepes korú

parkfa 3000 db. 1950 db. 65%

idős kifejlett parkfa 2542 db. 4600 db. 181% \\

!,: G0400©!v.V};

Összes parkfa 8011 db 7693 db. 96%

Sorfa 252 db.

fenyő 2936 db 2693 db 92%

szoliter cserje 2410 db 2348 db x

örökzöld x együtt 128%

szólócserje 745 db x

IV. Javaslatok lehetőségek

1./ Alapvető funkciók fenntartása és fejlesztése, térbeli elrendezése a Margitszigeten

Mint előző vizsgálatainkból kitűnik, a sziget alapvető funkcióinak térbeli elhelyezkedésén változtatni nem szükséges, mivel azok a

i | S<3

I

í » tóé I .