1987. november 18. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
7
_ tó ti I *** |i ‘ i- 3 Az 19 á 0 - a s évek végén a figyelem homlokterébe Európa szerte az ifjúság került. Ez hazánkban az 1971-ben elfő■» gadott Ifjúsági Törvényben öltött testet és azóta érezhetően javult az ifjúsággal való törődés. 1974-ben létrejött az Állami Ifjúsági Bizottság, jobban előtérbe kerültek az ifjúságpolitikai szempontok. Az utóbbi években - társadalmi, gazdasági életünk fogyatékosságai, az egyre bonyolultabbá váló nemzetközi helyzet i hazánkat is érintő kihívásai miatt - a szükségesnél kevesebb figyelem jutott a fiatalokra. Nem alakult ki a megfelelő összhang az ifjúsággal foglalkozó szervek, szervezetek és intézmények között. Ezt felismerve hozta létre az Elnöki Tanács 198ó-ban az Állami Ifjúsági és Sporthivatalt, megteremtve annak feltételét, hogy az ifjúsági kérdések gondozása a kormányzati munka szerves részévé váljon. E folyamat során megalakult a Fővárosi Tanács új szak igazgatási szerve is, a 3udapesti Ifjúsági és Sporthivatal. A Fővárosi Tanács a 70-es évektől pénzeszközeinek és tevékenységének igen jelentős részét fordította sz ifjúságra. Ugyanakkor az ifjúság helyzetében ez alatt - a réteggel való törődéssel elért részeredményekkel egyidőben - felerősödtek a negatív tendenciák, amelyek Budapesten, a nagyvárosi jellegből adódóan egymás erősítve hetnsk. /Részletesen sz l.sz. mellékletben/ A Fővárosi Tanács ifjúságpolitikai koncepciója megalkotása hszánk és fővárosunk nehezülő helyzetére való tekintettel is időszerű. A tanácsi pénzeszközök - így az ifjúság; , politikai pénzeszközök - reálértékének megőrzése is a gazdasági környezet kedvező változása esetén válhat csak lehetségessé . 7 lillít í ! * I
