1987. november 18. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

39

I- 7 A főváros munkaerőhelyzetére összességében változatlanul a munkaerőhiány jellemző, ugyanakkor a fővárosi munkáltatók munkaerő igénye 1936-ban B %-kal volt kisebb, mint az előző évben. A csökkenés nagyobb mértékben a nem fizikai munkaköröknél következett be, de visszaesett a segédmunkások és a betanított munkások iránti igény is.

A munkaerő igény csökkenése a fiatalokat lényegesen

I kedvezőtlenebbül érinti, mint a dolgozók egyéb rétegeit,

mert a munkáltatók a stabil, jól képzett dolgozói állo- k mány kialakításában érdekeltek.

A felsőoktatásban végzetteket nem számolva, 1964-ben 100 elhelyezkedni kívánó fiatalra Budapesten 137, 1936-ban már csak 117 munkahely jutott.

A foglalkoztatáspolitikai eszközök az elmúlt időszakban bővültek. Korszerűsített formában funkcionál a korábban bevezetett átképzési rendszer. 1986. szeptember l-től lehetőség van a felmondási idő meghosszabbítására, bevezetésre került az elhelyezkedési támogatás. A foglalkoztatáspolitika eszközei összességükben jelentősek, de a gazdaságpolitikában indokolt változásokhoz ma már nem nyújtanak megfelelő foglalkoztatási és szociálpolitikai hátteret. A képzésben a kívánatosnál erősebben dominálnak a művelődésügyi, oktatáspolitikai, intézménykihasználási, stb. szempontok.

A tervidőszak végén megkezdődik a demográfiai csúcs idején született nagylétszámú korosztályok belépése a j' munkavállalási korba, a csúcspont 1994-re várható. Számolni kell azzal is, hogy a nyugdíjkorhatár esetleges felemelése megnöveli a munkaerőkínálatot. A pályakezdők esetében - az oktat ős-fejlesztési tervek alapján - a képzési arányszámok a gimnáziumok javára változnak meg, ezért a szakj 33

\

! 1 1 1 "" 1 11 1 ■ 11 1 , *..v ., 01*. , SS8+