1987. november 18. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
224
mm x a Óié* I- 7 A főváros munkaerőhelyzetére összességében változatlanul a munkaerőhiány jellemző, ugyanakkor a fővárosi munkáltatók munkaerő igénye 1936-ban 8 %-kal volt kisebb, mint az előző évben. A csökkenés nagyobb mértékben a nen fizikai munkaköröknél következett be, de visszaesett a segédmunkások és a betanított munkások iránti igény is. A munkaerő igény csökkenése a fiatalokat lényegesen kedvezőtlenebbül érinti, mint a dolgozók egyéb rétegeit, fo=. 1 mert a munkáltatók a stabil, jól képzett dolgozói állomány kialakításában érdekeltek. A felsőoktatásban végzetteket nem számolva, 1934-ben 100 elhelyezkedni kívánó fiatalra Budapesten 137, 1936-ban * már csak 117 munkahely jutott. A foglalkoztatáspolitikai eszközük az elmúlt időszakban bővültek. Korszerűsített formában funkcionál a korábban bevezetett átképzési rendszer. 1986. szeptember 1-töl lehetőség van a felmondási idő meghosszabbítására, bevezetésre került az elhelyezkedési támogatás. A foglalkoztatáspolitika eszközei összességükben jelentősek, de a gazdaságpolitikában indokolt változásokhoz ma már nem nyújtanak megfelelő foglalkoztatási és szociálpolitikai hátteret. A képzésben a kívánatosnál erősebben dominálnak a műl. © ” velődésünyi, oktatáspolitikai, intézménykihasználási, stb. ■< 1 szempontok. A tervidőszak végén megkezdődik a demográfiai csúcs idején született nagylétszámú korosztályok belépése a munkavállalási korba, a csúcspont 1994-re várható. Számolni kell azzal is, hogy a nyugdíjkorhatár esetleges felemelése megnöveli a munkaerőkínálatot. A pályakezdők esetében - az oktatás-fejlesztési tervek alapján - a képzési arányszámok a gimnáziumok javára változnak meg, ezért a szakZ2h f t to l *— __________________________________________________________________________________________________________________
