1987. november 4. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
277
I 4 ' j Ezen túlmenően a lakosság irodalmi- zenei összeállításokat élő művészi közreműködéssel, vagy hangszalagról igényelhet, illetve saját maga által hozott zenei anyagot szólaltathat meg. A szolgáltatásokért a megrendelő térítési dijat fizet. Az Intézet létrejötte előtt - gépi zeneszolgáltatáson kívül - irodalmi-zenei műsorok nem voltak, így a lakosság Ízlésére, igényére vonatkozó tapasztalatokkal nem rendelkeztünk. Ezért az Intézet saját elképzelése, művészeti igénye alapján alakította ki műsorválasztékát. Az irodalmi és zenei anyagok összeállítása, szerkesztése jó. A műsorokat a zenetörténeti jelleg figyelem- bevételével, az adott kor irodalmi anyagából merített prózával vagy verssel ötvözte. Tudatos, ízlésformáló hatás elérésére törekedtek. A műsorokat a lakosság megismerte, megkedvelte, a szolgáltatások száma egyre növekedett, ugyanakkor bizonyos aránytalanságok kezdtek kialakulni a műsoranyagok igény- bevételénél. Tapasztalatunk szerint a 12 irodalmi összeállításból az megrendelések több mint felében háromra esett a lakosság választása, s a több mint 100 zenei te összeállításból az események 70 %-ában kb. harmincból választottak a megren- i delők. Az Intézet megkezdte a műsoranyagok felülvizsgálatát, a lakossági igényekhez jobban igazodó kínálat kialakítását. A családi események közül az ünnepélyes házasságkötések váltak széleskörűen elismertté és kedveltté a főváros lakossága köreben. Az Intézet részvételi aránya a házasságkötési szertartásokban folyamatosan növekedett, (évek óta 96-97 %) jobb az országos átlagnál, amely 89 %-os. A Minisztertanács 1986-ban a családi események társadalmi megrendezésének helyzetét áttekintette. A fővárosban az ünnepélyes házasságkötések számát jónak értékelte. A gyermekköszöntő szertartások esetében az Intézet szerényebb eredmények elérésére volt képes. A névadók rendezésében jelentősen elmarad az országos átlagtól. Sajnálatos, hogy a fővárosban a tárgyévben született gyermekek 30- 35 %-ának rendeznek csak névadó ünnepséget, az Intézet közreműködési aránya 4 %. Országosan az intézmények a működési területükön született gyermekek 46 %-ának névadójában vesznek részt. Ez az arány évek óta nem javul, melynek okait abban látjuk, hogy az Intézet centralizált szervezete miatt nem tudott kiépíteni megfelelő kapcsolatot a kerületi társadalmi szervekkel, vállalati, üzemi aktívákkal. A kerületi családi albizottságok sem kapcsolódtak be kellően a szervező munkába és a a kerületi tanácsok sem fordítottak megfelelő figyelmet a tudatformáló, propaganda tevékenységre. Gyakori ma még a névadók munkáltatóknál történő megtartása és nem ritka ezeknél a 10-20 fős gyermekcsoportok ünneplése, mely eleve kizárja a bensőséges családi hangulatot. Ezeknek a szertartásoknak a döntő többségéhez a vállalatok az anyakönyvvezetők közreműködését kérik. Kevés a szertartástermekben rendezett egyéni névadó, melyet általában az Intézet rendez. A jövőben arra kelL törekedni, hogy még több gyermek részesüljön névadásban, főként egyéni szertartás keretében. Az ünnepélyes házasságkötés és a gyermekköszöntő szertartás mellett új szolgáltatásként az Intézet közreműködik - megrendelés alapján - 1986-tól az állampolgársági eskü letételénél. K? ..j ©* X~' 1 r __________ i . - —— - . —faC-
