1987. október 7. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
59
I fogalmazódik meg a forgalomcsillapítás iránti igény. Elő- A tömegközlekedési eszközök követési időközeinek gyakorisága ágazatonként (1985) térbe került a lakókörnyezet minőségének védelme, amit a _______________________________________________________________________________ közterületek ésszerűbb, a követelményeknek megfelelő fel- Követési időköz a csúcsidőszakban használásával, elsősorban a területtől idegen átmenőforga- Ágazat----------------------------------------------------------------------------------------------------------lom és parkolás elterelésével lehet előmozdítani. megnevezése 4 perc 4-6 perc 6-8 perc 8-10 perc 10 perc Budapest egyes területein forgalomszabályozási, forgalom- alatt között között között felett technikai eszközöket és építési módokat külön-külön, de —----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------együttesen is alkalmaztak az ottlakók szokásainak, a terű- autóbusz 12% 38% 20% 14% 16% let városrendezési összefüggéseinek figyelembevételével. Az villamos, trolibusz 45% 33% 8% 8% 6% 1984-ben rendeletben megfogalmazott, ,,lakó-pihenő öve- metró, Mill. FAV. 100% - - - zet" Budapesten eddig két helyen, a XII., Rőzse utcában és hév - 25% 50% 25% a XI., Gazdagréti lakótelepen valósult meg. A kedvező ta--------------------------------------------------------------------------L—-------------------------- —pasztalatok alapján a jövőben — lakossági közreműködéssel Ágazat Követési időköz a csúcsidők között — több helyen is sor kerülhet hasonló „lakó-pihenő övezet" kialakítására. 4 perc 4-7 perc 7—10perc 10-15perc 15perc alatt között között között felett 3.9 A szolgáltatási színvonal autóbusz - 13% 29% 36% 22% villamos, trolibusz 2% 44% 40% 14% — A szolgáltatási színvonal értelmezése eltérő a közúti és a metró, Mill. FAV. 100% - - - tömegközlekedésben. A budapesti tömegközlekedés forga- hév - 50% 25% 25% lomfelvételi rendszere alapvetően átrendeződött és az autó- busz vonalakon — melyek a forgalom nagy részét bonyolítják — műszeres, számítógépes rendszert alkalmaznak. A budapesti tömegközlekedés jelenlegi szolgáltatási színvonala a következő mérőszámokkal jellemezhető: Területi ellátottság A hálózaton a megállóhelyek sűrűsége a beépített terület határán közlekednek. Az egyenletesség szempontjából ked- Zsúfoltság több mint 95%-án teszi lehetővé minden utas számára, vező eredményt hozott az ún. részmenetidőre történő közhogy 400 m sugarú körön belül érjen el megállóhelyet, lekedés, és az, hogy 110 vonalon a járművek meghirdetett A vizsgálatok szerint valamennyi tömegközlekedési ágazat A fennmaradó 4—5% területen belül az elmúlt öt évben el- menetrend szerint közlekednek. csúcsideji zsúfoltsága 1980 óta emelkedik, sősorban az 500 m-nél hosszabb gyaloglást igénylő terüle- A menetkimaradások gyakoriságát a menetkimaradásoknak tek ellátása javult. Jelenleg nagyobb ellátatlanság a XVI., az összes indításhoz viszonyított arányával lehet jellemez- összességében megállapítható, hogy a budapesti tömegköz- XVIII., XIX. és a XXII. kerületekben tapasztalható. A há- ni. Értéke igen magas a trolibuszágazatnál - 6,7% - mely- lekedés jelenlegi szolgáltatási színvonala alapvetően megfelózati ellátottság a beépített területeken 3,52 km/km2 ér- nek oka a nem megfelelő járműveken túlmenően a felsőve- lel az utazási igényeknek és az utazóközönség igényeinek, tékű és az elmúlt 15 évben javult. Az átlagos megállóhely- zeték gyakori hibája. A többi ágazatnál a menetkimaradá- távolság csökkenése következtében viszonylag erőteljesen sok aránya elfogadható értékű (0,2 és 1,4% közötti). növekedett a megállósűrűség, melynek értéke 13,83 meg- A közúthálózat szolgáltatási színvonalára legjellemzőbb állóhely/km2. Az időbeli ellátottság színvonalát az utas szempontjából a mutató a főutakon az átlagos utazási sebesség. Ennek értélegjobban az utazási sebesség mutatja. A csúcsforgalmi idő- ke a városközpont főútjain és a Duna-hidakon átlagosan szakokban az egyes ágazatokra a következő utazási sebesIdőbeliellátottság séghatárok jellemzők: __ , ». . Metró 32—33 km/h krrvh, az országos főutak fővárosi bevezető szakaszain A tömegközlekedési hálózaton a munkanapi átlagos üzem- Hév 31-34 km/h 43 Az,összf1 főútra egVüttef n 39,8 km(h idő 19 óra. A járművekre várakozás időtartamát a jármű- Trolibusz 15—16 km/h a járműforgalom átlagos utazási sebessége. Jellemző merokövetési időköz befolyásolja. A viszonylatok közös szaka- Villamosvasút 16—17 km/h szám a közúti közlekedés minősítésére a városkozponttó szain a közös követési időköz olyan kicsi, hogy a forgalmas Autóbusz 20—21 km/h számított eljutási idők alakulása a közúthálózaton, amely útvonalakon az autóbuszok és villamosok már ma is a fór- alapjárat: 19—20 km/h a sugárirányú főútvonalakon a városhatárig 18 ... 36 perc galomtechnikailag lehetséges minimális követési időköz gyorsjárat: 24—25 km/h között változik. fo 53
