1987. szeptember 23. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

34

I 9 Nem egységes az állásfoglalás abban, hogy ki - kit tart veszé­lyeztetettnek. A különbpző szervek statisztikái nagyon eltérő számadatokat mutatnak. Egyes adatok szerint 30 ezer, más ada­tok szerint 60 ezer a fővárosi veszélyeztetett gyermekek száma. A gyermekvédelemben jelentős szerepet töltenek be a nevelési tanácsadók, mert a beilleszkedési zavarral, érzelmi sérüléssel, tanulási nehézségekkel küszködő gyermekek pedagógiai-pszicholó­giai gondozását végzik, és tanácsokat adnak az oktatási intézmé­nyeknek és a családoknak. A tanácsadók évente 14-15 ezer gyer­mekkel foglalkoznak. A 14-10 éves tanulók speciális problémái­nak megoldását segiti elő a Szakoktatási Nevelési Tanácsadó, amely több ezer gyermek problémáinak megoldását segiti elő pe­dagógiai és pszichológiai eszközökkel. Azokban az esetekben, amikor a gyermek családi körülményei olyan mértékben rosszak, hogy a gyermek védelme egyéb eszközök­kel nem valósítható meg, a gyámhatóság állami gondozásba veszi a rászoruló kiskorút. Oár az elmúlt években javult a nevelő- otthoni munka színvonala, változatlanul komoly probléma a volt állami gondozottak élet és pályakezdési nehézségeinek megoldá­sa . A gyermeklakosság 8-10 %-a szorul a személyiségfejlődés, társa­dalmi beilleszkedés zavara miatt pszichológus-pszichiáter se­gítségére. E csoportból kerül ki a serdülő és ifjúkori halandó- ság jelentős része. fii Komoly problémát jelent, hogy a fővárosban kifejezetten lelki egészségvédelem nem létezik. A már akkut problémákra speciali­zálódott intézmények jórészt kialakultak, ugyanakkor a lelki egészség kezdődő zavarai nem jutnak el a szakemberekhez. Többek között ezzel is magyarázható, hogy 1983 és 1905 év között 9 %- kai emelkedett a 25-39 évesek öngyilkossága. (1) ..■—ma * *«'■•*** ■<** tt

Next

/
Thumbnails
Contents