1987. szeptember 23. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

34

I

9

Nem egységes az állásfoglalás abban, hogy ki - kit tart veszélyeztetettnek. A különbpző szervek statisztikái nagyon eltérő számadatokat mutatnak. Egyes adatok szerint 30 ezer, más adatok szerint 60 ezer a fővárosi veszélyeztetett gyermekek száma.

A gyermekvédelemben jelentős szerepet töltenek be a nevelési tanácsadók, mert a beilleszkedési zavarral, érzelmi sérüléssel, tanulási nehézségekkel küszködő gyermekek pedagógiai-pszichológiai gondozását végzik, és tanácsokat adnak az oktatási intézményeknek és a családoknak. A tanácsadók évente 14-15 ezer gyermekkel foglalkoznak. A 14-10 éves tanulók speciális problémáinak megoldását segiti elő a Szakoktatási Nevelési Tanácsadó, amely több ezer gyermek problémáinak megoldását segiti elő pedagógiai és pszichológiai eszközökkel.

Azokban az esetekben, amikor a gyermek családi körülményei olyan mértékben rosszak, hogy a gyermek védelme egyéb eszközökkel nem valósítható meg, a gyámhatóság állami gondozásba veszi a rászoruló kiskorút. Oár az elmúlt években javult a nevelő- otthoni munka színvonala, változatlanul komoly probléma a volt állami gondozottak élet és pályakezdési nehézségeinek megoldása .

A gyermeklakosság 8-10 %-a szorul a személyiségfejlődés, társadalmi beilleszkedés zavara miatt pszichológus-pszichiáter segítségére. E csoportból kerül ki a serdülő és ifjúkori halandó- ság jelentős része.

fii

Komoly problémát jelent, hogy a fővárosban kifejezetten lelki egészségvédelem nem létezik. A már akkut problémákra specializálódott intézmények jórészt kialakultak, ugyanakkor a lelki egészség kezdődő zavarai nem jutnak el a szakemberekhez. Többek között ezzel is magyarázható, hogy 1983 és 1905 év között 9 %- kai emelkedett a 25-39 évesek öngyilkossága. (1)

..■—ma * *«'■•*** ■<**

tt