1987. szeptember 9. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

82

1 i ■j szakban jelentős feladat volt az 1982. január 1-től hatályba lépett új Államigazgatási Eljárási Törvény hatályosulásának vizsgálata. A hatósági munkában az anyagi-jogi jogszabályok mel­lett a szakigazgatási szervek az eljárási törvény módosított szabályait is többnyire jól, az ügy­felek eljárási terheinek csökkentése szellemébe.! alkalmazzák. Az ügyfél eljárási terheinek csökkentése fontos szempont a hatósági jogalkalmazásban. Az idézésre vonatkozó szabályokat általában megfelelően alkalmazzák, a több időpontra szóló idézés gyakorlata azonban még nem mindegyik szakigazgatási szerv tevékenységében vált ál­talánossá. Gondot jelent, hogy a végrehajtási eljárásban a közvetlen letiltás iránti intézkedé­sek megtételétől az eljáró szervek még idegenkednek, azt többletmunkának tartják, továbbra is elsősorban a pénzügyi szakigazgatási szerv végrehajtási intézkedését tartják eredményes­nek. A szakigazgatási szervek döntésüket az ügyek túlnyomó többségénél a tényállás megnyugtató tisztázását követően hozzák meg. A tények, körülmények teljes körű számbavétele általában azoknál az ügyeknél marad el, vagy történik késedelmesen, amelyek helyszíni vizsgálatot, el­lenőrzést is igényelnek, pl. bizonyos gyámügyek, építési és ingatlanügyek. A szakigazgatási szervek munkájában fontos alapelv a szocialista humanizmus és törvényesség érvényesítése. Az egységes szemlélet és gyakorlat érdekében a Tanács elnöke és a Végrehajtó Bizottság titkára iránymutatást adtak ki a mérlegelés és méltányosság gyakorlásának feltéte­leiről. A hatósági munkában összességében a törvényes, szakszerű jogalkalmazás a jellemző, bár az ügyintézési határidők tartásával néhány területen visszatérő jelleggel gond van. A be­számolási időszakban a határidőn túl intézett ügyek mértéke 3—5",, között volt. A hátralé­kos ügyek egyes szakigazgatási szerveknél id«' közönként erőteljesen növekedett (Műszaki Osz­tály, Családvédelmi csoport), más területen csökkent. A hátralékos ügyek keletkezésének oka egyes dolgozók tartós vagy gyakori távolléte, a különböző területeken jelentkező erőteljes fluk- i tuáció, viszonylag kisebb részben a felületes, hanyag ügyintézés, az ellenőrzés hiánya is. A szakigazgatási szervek ügyiratforgalma növekszik. Az összes ügyiratok száma az 1982. évi 121031-ről 1986-ban már 180 697-re emelkedett. Az iktatott ügyiratok száma ugyanakkor 57 622-ről 46 578-ra csökkent. A szakigazgatási szervek által hozott I. fokú határozatok száma a beszámolási időszakban 8975- röl 10 872-re nőtt, a fellebbezések száma 209-ről 148-ra csökkent. A tárgyidőszakban közel 30 esetben kellett a szakigazgatási szervek részére vb-titkári felhí­vást kiadni jogszabálysértés kiküszöbölése érdekében. A felhívásokat követően több esetben ke­rült sor munkáltatói figyelmeztetés, illetőleg fegyelmi büntetés kiszabására is. összegezve : A vizsgált időszakban az apparátus hatósági ügyintézése, a munka egészét tekintve eredményes és fejlődő. A hatósági munka törvényességének megszilárdításához jelen­tős mértékben hozzájárult a kerületi ügyészség és a Népi Ellenőrzési Bizottság. A tanácsi tevékenység színvonalának folyamatos emelése érdekében fontos követelménynek tartjuk az államigazgatási munka korszerűsítését. A Végrehajtó Bizottság korszerűsítési feladatterve tartalmazta mindazokat a központi célkitű­zéseket, amelyek a tanácsi tevékenység szervezetére és működésére vonatkoztak. A feladat­tervben foglaltakat eredményesen megvalósítottuk, egyes feladatok az időközbeni központi in­tézkedések alapján elavultak, néhány teljesítése elmaradt. A korszerűsítési munka jelentős eredményének tartjuk a központi iktatás és leírás megszerve­zését. különös tekintettel ez utóbbi területen bevezetett érdekeltségi rendszer hatékonyságára. Az 1983. évi szervezeti korszerűsítéssel összefüggésben, illetőleg annak hatására a szakigazgatá­si szerveken belül jelentős belső munkaátcsoportosításra is sor került. Ezt az Ipari, Kereske­delmi Osztályon munkafényképezéssel is elősegítettük. Kialakítottuk a — korábbiakhoz képest viszonylag — tágas Tájékoztatási és Ügyfélszolgálati Irodát, az ott dolgozók létszámát 4 főre emeltük. Az iroda tevékenységi körét — az ajánlott fel­adatokon túlmenően — folyamatosan bővítettük. A beszámolási időszakban az igazgatási munka korszerűsítését, egyszerűsítését nem elsődlege­sen a technikai eszközök beszerzésével kívántuk elérni, hanem belső ügyvitelszervezéssel. E té­ren ériünk el eredményeket, különösen az ügymenet vizsgálatok hasznosításával. A jövőben indokolt nagyobb figyelmet fordítani a tanácsi dolgozók technikai munkafeltételeinek javításá­ra, a számítástechnikai eszközök alkalmazási feltételeinek megteremtésére. V. A kerületi Tanács előtt álló legfontosabb feladatok A kerületfejlesztés fenntartása, továbbá a lakosság mind teljesebb körű ellátása érdekében Vég­rehajtó Bizottságunk a következő, fontosabb feladatokat határozta meg: I ?L * ■ * + > *3t» i

Next

/
Thumbnails
Contents