1987. szeptember 9. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
78
____________________________________ ■ ■ — -w - X~ —ma !a i i Erőteljesen növekedett az OTP-lakások ára. A társadalmi feszültségek enyhítésére a VI. ötéves terv II. felében lehetőségünk nyilt az igényjogosultakat kamatmentes kölcsönnel támogatni, ami ma már kiterjed valamennyi magánerős lakásépitési formára. 1986. december 31-ig helyi támogatás címén 35 034 000,— forintot fizettünk ki. Az egyedi magánerős lakásépítéshez növekedett a lakossági igény. A magánerős építkezés lehetőségét jelentősen bővítené a VI. építési ütem területének szanálása és az alapközműhálózat kiépítése. A magánerőből épült új lakások jelentős része a meglevő családiházak emelet ráépítésével, tetőtér-beépítésével, illetve toldaléképítéssel valósult meg. Évente 50—100 új lakás épült fel. A kerület lakásépítésével összefügg az elavult területek szanálása is. A beszámolási időszak során két helyen volt nagyobb mérvű szanálás (városközpont V. ütem, védősáv területén). A Csepel Művek és a gyorsvasút közötti terület szanálása és a terület kulturált rendezése megkezdődött. A lakóházak felújítását, javítását, valamint fenntartását végző Ingatlankezelő Vállalat a fel adatát komoly feszültségeket előidézve látta el. A vállalat korábbi vezetőinek tevékenységében súlyos törvénysértések és gazdálkodási szabálytalanságok feltárására került sor, amelyek munkáltatói és büntetőjogi intézkedéseket vontak maguk után. A vállalat tevékenységében gondot okozott a minőségi hibák sokasága, és a határidős fegyelem megsértése. E negatívumok a Végrehajtó Bizottság következetes feladat-meghatározó és ellenőrző tévé- kenysége ellenére következtek be. A kerület úthálózata korszerűtlen. Sok a kiépítetlen út és járda, nem megoldott a csapadék- ' víz és szennyvíz elvezetése sem. A tanács kezelésében levő 219 km-cs úthálózat csak valamivel több mint 50%-a szilárd burkolatú. A beszámolási időszakban 2618 m2 járdát, 5800 m2 burkolt úttestet építettünk. Útfelújításra 1982—86. között 107,9 millió forintot fordítottunk. Jelentős közműfejlesztés elsősorban a városközpont rekonstrukciójához kapcsolódóan történt. A kerületben levő lakásállomány több mint 65%-a van bekötve a közcsatornába. A beszámolási időszakban a gázvezeték hossza 27,8 km-ről 49,8 km-re növekedett. Ebből a lakosság önerőből 6 km-t épített. A nyilvános telefonállomások száma a szerény fejlődés ellenére is elégtelen, jelenleg 168 nyilvános telefonállomás működik a kerületben. Terveinkben az egészségügyi és szociális ellátás fejlesztésének jelentős szerepet szántunk. Legjelentősebb eredmény a 126 ágyas kórházi pavilon 1985. évi átadása volt. Elkészült egy 100 ágyas belgyógyászati utókezelő. Az egészségügyi alapellátást javították a megépített gyermek- és felnőtt orvosi rendelők is. Gyógyszertári ellátás területén terveinket nem tudtuk teljesíteni. A Kossuth Lajos utcában felépült, de még nem üzemel az új gyógyszertár. A városközpont V. ütemére tervezett 280 m2-es gyógyszertári egység még nem épült fel. A bölcsődei ellátás a kerületben megoldott, az igényeket teljes mértékben ki tudjuk elégíteni. A lakótelepi építkezésekkel együtt — a tervezettnek megfelelően — az oktatási intézményhálózat jelentős mértékű fejlesztésére került sor. A beszámolási időszakban 129 tanterem épült. Az iskolaépítési program megvalósítása, illetve túlteljesítése a főváros és a kerület nagyszerű eredményei közé tartozik, e mellett is feszültséget okoz egyes lakótelepi iskolák átmeneti zsúfoltsága, amit a Művelődésügyi, Egészségügyi és Sport Osztály példás szervező munkával próbál feloldani. A jelenlegi és az elkövetkező lakásátadásokhoz további tanterembővítés nem tartozik annak ellenére, hogy gyermeklétszám-emelkedéssel kell számolni. A kerület élelmiszer-ellátása jó, az iparcikk- és szolgáltatási ellátás közepes. A beszámolási időszakban az élelmiszer-ellátás 4730 nv’-rel, az iparcikk-ellátás 3399 m’-rcl, a szolgáltatás 1294 m'-rel, a vendéglátóhálózat pedig 2986 nr-rel növekedett. A lakossági igények és az említett fejlesztési lehetőségek korlátozottsága miatt nem került sor — az egyébként szanálásra ítélt és korszerűtlen — II. Rákóczi Ferenc úti üzletsor bontására. További előrelépést jelentett, hogy az állami vállalatokon kívül a szövetkezeti és magánszektor is jelentős — 46 egységből álló — fejlesztést hajtott végre a kerületben. A VI. ötéves terv befejezéséig több kereskedelmi és szolgáltató egység felépítését és átadását terveztük. A beruházások elhúzódása miatt az egységek ugyan felépültek, de az üzembehelyezés a tervidőszak folyamán nem történt meg. is I " ' ~-----------------------------'
