1987. szeptember 9. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

277

J I J - 8 - I 6 hónapra meghosszabbítva, erre az időre a dolgozó átlagkeresetét, esetleg további 6 hónapig annak 75, illetve 60 %-át elhelyezkedési támogatásként folyósítani. 1986. szeptembere óta 31 munkáltató jelentett be Főosztályunkhoz 10 főt meg­haladó számú felmondást. Közülük többen nem tartottak igényt tanácsi beavat­kozásra. /az i9B7_ évi adatokat az 5. sz. melléklet tartalmazza./ Az intézkedések 1800 főt érintettek, a dolgozók döntő hányada vállalata segítségét sem kérte, újbóli elhelyezkedését maga ol­dotta meg. Eddig 20 személy esetében tartottuk szükségesnek a kol­lektív szerződésben számára megállapított felmondási időt 6 hó­napra meghosszabbítani, hárman közülük időközben elhelyezkedtek. A munkába állitást a fenti esetekben jellemzően a korábban elért és a dolgozók képzettségi szintjéhez mérten magas átlagkereset akadályozza. 2-3 személy esetében pedig az egészségi állapot és a nyugdíjkorhatár közelsége miatt a munkábahelyezés még nem volt eredményes. Általános tapasztalat, hogy a dolgozókról való és időben elhatározott kormány­zati gondoskodást a vállalati magatartás gyakran hátráltatja. Sajnos jellemző, hogy a tervezett felmondás előtt 90 nappal kötelező bejelentést elmulasztják, az elhatározás szinte azonnali végrehajtására törekszenek. Előfordul, hogy a rendelkezéseket "kijátszva", a dolgozóknak nem egyidejűleg, hanem időben széthúzva mondanak fel. E fontos és várhatóan sok konfliktust okozó magatar­tás megakadályozására elsősorban az érdekvédelmi /mind a helyi, mint a magasabb szintű/ szervek képesek,amelyhez a tanács a jogpropaganda fokozásával járulhat hozzá. A nyugdij melletti foglalkoztatás korlátai alóli mentesítés 1983. óta tartozik hatáskörünkbe az aktuális munkaerő-hiány enyhítésének a fővárosban jól bevált tanácsi eszköze. A nyugdíjasok foglalkoztatási időkor­látozásának /évi 1260 óra/ egyes munkaköröket érintő és a főváros egész te­rületére kiterjedő feloldásával 1983-tól évente kb. 20-25 ezer teljes­munkaidős dolgozót sikerült pótolni /a fizikai foglalkozások teljes körében és néhány szellemi hiányszakmában/. A tanácsi mentesítés nélkül a nyugdíjasok /nyugdíj mellett/ átlagosan havonta 105 órát dolgozhattak volna, az intézkedé­seink nyújtotta lehetőség alapján a havi munkaidejük megközelítette a törvé­nyes munkaidőt. A mentesítésnek tehát Budapesten a társadalmi munkaidő-alapot bővítő hatása volt. ffi I ] ___ —— ' i —tm .=51#

Next

/
Thumbnails
Contents