1987. augusztus 26. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

141

* ':' % í ■ ,as& i

A kerülettel és a szakmai szervek többségével egyetértve javasoljuk a Külső Szilágyi út elnevezést.

3./ A XVIII, kér. Tanács Végrehajtó Bizottsága javasolja a XVIII. kér. Barta Lajos utca 29, számtól a XVIII, kér. Kondor Béla sétányig terjedő /151.159/15/ hrsz-u névtelen közterületet

XVIII. kér. Szervét Mihály térnek

elnevezni.

A javaslat indokolása:

i '

A Magyarországi Unitárius Egyház vezetői, valamint a Semmelweis Orvostörténeti Iluzeum, Könyvtár és Levéltár igazgatója kezdeményezték, hogy nevezzenek el utcát Budapesten Szervét Kihályról.

Szervét Mihály ^ /1511-1553/ eredeti nevén Miguel Serveto,

"spanyol* származású vallás-reformátor, az orvostan egyik jelentős felfedezője.

A franciaországi Toulouse-ban jogot tanul, de foglalkozik teológiával is, és tanulmányozza a bibliát.

Innét Bázelbe utazik, ahol megismeri a reformáció eszméit.

Nézete ezekkel ellentétes, tagadja a Szentháromság tanát.

Ellentétbe kerül Kálvinnal, aki eretneknek tartja Serveto felfo- gasat.

1553-ban jelenik meg legjelentősebb müve a Christianismi Restitutio. /A kereszténység helyreállítása./

A könyv alapvetően teológiai vitairat, de néhány sorban itt szerepel a kisvérkör első helyes .lcirása is.

Szervét Mihály még sok más kiadvánnyal gazdagította kora tudományát, főként az orvos- és természettudományok körében. Mintegy v

két ^évszázadon át^használták a járványok idején tanúsítandó eljárásokról szóló könyvét.

Szervét Mihályt kétszer ítélték máglyahalálra. Először Francia- országban katolikus részről, de ez elől sikerült elmenekülnie.

Másodszor Genfien, ahol az ítéletet végre ie hajtották.,

/Orvosi Hetilap, 1969, 110. évf. 42.ez. ill, Unitárius Klet XLI. évf. 2.sz./

y/fi

l! 10

! i- 3 -