1987. július 22. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

27

i- 25 ­A kérdésnek egy olyan megoldása szükséges, ami nem csök­kenti, sőt egyes formáknál még növeli is a lakosság meg­takarítási hajlandóságát, azaz a jövedelemadóztatás be­vezetésével mindenképpen el kell kerülni a betétállomány csökkentését, a lakosság megtakarítási, befektetési haj­landóságának megrendülését. Ilyen megoldást jelenthet a lineáris kamatadó, ami azt jelenti, hogy a kamatjöve- 7-=­^ delmek nem kerülnek összevonásra a többi adóköteles jöve­delemmel, igy a takarékbetétek többségénél az anonimitást továbbra is fenn lehet tartani. Ez azonban nem járhat együtt a mai kondíciókhoz képest a kamatjövedelmek csök­kenésével. A kamatszint emelését a "kamatbruttósitáson" túl a bankrendszer korszerűsítésének további munkái is szükségessé teszik. A kamatszint emelést e követelmény­nek megfelelően kell meghatározni, a lineáris forrásadót pedig ehhez igazítva oly módon, hogy az adóztatás utáni nettó kamat megfeleljen a jelenlegi kamatszintnek. A kötvények esetén a kamatkor.látót fel kell oldani és az állami, garanciát meg kell szüntetni, de a jelenleg forgalomban levő és 1987. december 31-ig kibocsátott kötvények és más értékpapírok lejáratukig kamatadó-men­tesek maradnak. í Egyes megtakarítási formáknak kamatadó-mentességet in­dokolt biztosítani, igy az iskolai takarékbélyegnek, az átutalási és csekkszámlabotétnek, valamint a KST be­tétnek . Az OTP technikai problémák miatt 1988-ban nem tudja vál­lalni a kamatadó betétenkénti felszámítását és levonását, ezért lehetővé kell tenni, hogy a lakossági betéteket gyűjtő pénzintézetek egy évig a kamatadóköteles betét­ff * * q. <* .*•» ;. T-Pip i I i_—.---------------------------—..—————————--------

Next

/
Thumbnails
Contents