1987. július 22. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
228
l i- 4 A vitában kérdést tett fel, illetve felszólalt : dr.Hermann Antal, Stadinger István, dr.Mezei Gyula, Korda Árpád, Alaxai Lászlóné, Hofer Miklós, dr.Kelemen János, dr.Jeney György, Szántó László, dr.Schneider Péter, dr.Rakovszky János. Dr.Hermann Antal: Nem derül ki, kell-e a táppénz után adót fizetni, és kit terhel a fizetési kötele1 i zettség? A jövedelmek bruttósítása csak az alapbért érinti vagy kiterjed a munkaköri pótlékokra is? Az egészségügyi , ágazatban magas a nyugdíjas foglalkoztatottak aránya, a nyugdíj mellett elért jövedelmek kedvezőtlen mértékű adóztatása az egészségügyi ellátás biztosítását veszélyeztetné. Az egészségügyi ellátás színvonalát veszélyezteti az a tény, hogy az áremelkedések ellensúlyozására évek óta csak 2-3 %-kal emelik a működési költségeket. Az áremelkedés hatását feltétlenül kompenzálni kellene. Stadinger István: A bevezetésre kerülő adórendszerre való felkészülésnél figyelemmel kell lenni arra, hogy a kialakult hagyományok hiányában a társadalom még nem készült fel rá. Az elvek mellett a részletkérdések kidolgozása is fontos. Például: Melyik tanács kapja a személyi jövedelemadóból eredő bevételt? Az 1988. évi tervezés megindítása hogyan történjen? Felkészültek-e a bevezetésre az adóalanyok vonatkozásában is? A láthatatlan nagy jövedelmek adóztatási módszereit nem érzi elégségesnek, az 1 milliós limitet pedig túlságosan alacsonynak tartja. Tapasztalatai szerint az adóreformmal kapcsolatos kritikai észrevételek erősödnek, megválaszolásuk a jobb megértés érdekében lenne indokolt. Kifogásolja, hogy a tör vény-tervezetben nem található meg a bruttósítás. Az elkövetkező évek béremelése hogyan alakul? Javasolja továbbá a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény-tervezet 5. és 32.§-ainak pontosítását a végrehajtási szabá/ l ! p k tt 3SÜHHP * . mm »■»*
