1987. július 1. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
34
- ^'Tr)\ v t j- 17 Népesedéspolitikai céljainkkal összhangban a lakásjuttatás során kiemelten kell kezelni a kettő és többgyermekes családokat és a fiatal házaspárokat. E rétegek kiemelt ellátása szociálpolitikai szempontból is indokolt, mert jövedelmük a lakásigénylők egyéb rétegeihez viszonyítva alacsonyabb, rászo- rultabbak a társadalmi segítségre. Szükséges továbbá, hogy azok az alacsony jövedelmű családok, akik önerőből nem tudják a végleges lakás vásárlását (építését) vállalni, és ezért első lakásként - átmeneti elhelyezésként - szerényebb igényszintű és kisebb méretű lakást is elfogadnak, azt lakáshasználatbavételi díj fizetése nélkül kapják meg a tervidőszakban, és az átmeneti elhelyezés időszakában előtaka- rékosság vállalásával teremtsék meg a végleges lakás megvásárlásához szűk- — séges pénzösszeget. A Fővárosi Tanács VII. ötéves lakáspolitikai irányelveiben megfogalmazott fő célkitűzések megvalósítása során a következő szociálpolitikai elveket is indokolt figyelembe venni:- A kerületi tanácsok végrehajtó bizottságai biztosítsák, hogy a lakásépítés és -vásárlás helyi támogatását elsősorban azok a családok kapják, akik alacsony jövedelmük ellenére - arányait tekintve - magasabb előtaka- rékosságot vállalnak. A támogatás összegének megállapításánál súlyozottan mérlegeljék a kérelmező család szociálpolitikai helyzetét. » - Az önálló lakással nem rendelkező lakásigénylők lakásjuttatása időbeni sorrendjének megállapításánál biztosítani kell a hátrányos szociális és családi helyzetben levő volt állami gondozottak elsőbbségét.- A VII. ötéves tervidőszakban 40-50 speciálisan kialakított lakás épül mozgássérültek részére. Biztosítani kell, hogy ezeket a tartósan mozgás- sérültek, közülük is elsősorban a gyermekesek és a fiatal házaspárok kapják meg. A speciálisan kialakított társasházi lakások juttatásánál ki kell kérni a mozgássérültek egyesületének javaslatát is.- Biztosítani kell, hogy az új és megüresedő, nyugdíjasházi lakásokat a környezettanulmány elvégzése után, a szociálpolitikai szempontból legrászorultabb, a családi környezetet nélkülöző és azt igénylő, alacsony nyugdíjjal rendelkezők kapják meg. 1990-ig 400 ilyen tipusú lakás létesítésével számolunk. Ennek egy részét azonban lakossági erő bevonásával személyi tulajdonú lakásként kell megépíteni. Pt *“*• * Í . »*■*
