1987. július 1. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

23

I j Sajnálatos tény, hogy évről évre emelkedik a fővárosban a veszélyeztetett, fiatalkorúak, ezen belül a kiskorúak száma. A gyámhatóság által nyilvántar­tott veszélyeztetett kiskorúak és azoknak a családoknak a száma, ahol ve­szélyeztetett kiskorúak élnek, az elmúlt öt évben mintegy kétszeresére nőtt. A veszélyeztetési faktorok jellemzői az alábbiakban foglalhatók össze:- a gondozott 18 éven aluliak mintegy 6 %-a sérült: értelmi fogyatékos, mozgássérült, érzékszervi fogyatékos, epilepsziás, elmebeteg, veleszüle­tett rendellenességben, vagy krónikus beteységben szenved,- a gyermeklakosság 8-10 %-a szorul a személyiségfejlődés, társadalmi beil­leszkedés zavara miatt pszichológus-pszichiáter segítségére. E csoport­1 bél adódik a serdülő és ifjúkori halandóság jelentős része,- középiskolásaink 15-25 %-a neurotikus, számuk folyamatosan nő, mindegyik iskolatipusban,- társadalmi szempontból veszélyes a gyorsan terjedő korai szexuális akti­vitás, melynek gyakori következménye, hogy meddőség, gyulladásos beteg­ségek, ismételt terhességmegszakítások, fiatalkori szülések mellett gyermeknevelésre "alkalmatlan" szülőket produkál,- külön kategória az egészségre káros szokások (dohányzás, alkoholfogyasz­tás, kábító hatású szerek fogyasztása) terjedése. A serdülő korosztály 15-20 %-a veszélyeztetettnek tekinthető. Számuk külö­nösen a lakótelepeken növekszik. A III. és a VIII. kerületben folytatott vizsgálatok alapján e korosztály közel fele beilleszkedési zavarokkal küsz­ködik, segítségre szorul. A veszélyeztetettek közül kerül ki a tovább nem tanuló és a munkába sem álló fiatalok többsége. I A társadalom strukturális változásainak következtében egyre inkább szüksé­gessé válik a halmozottan hátrányos helyzetűekkel való foglalkozás. A gyer­mekkorúaknái, illetve a fiatalkorúaknái jelentkező hátrányok egy része az egészségi állapottal függ össze, másik, s döntőbb része azonban a család­ban, vagy az eltartóknál kialakult hátrányokból adódik. Ez utóbbiakhoz so­rolható a gondozási kötelezettség elmulasztása, vagy elégtelen teljesítése, a rossz lakáskörülmények, az alacsony jövedelem, a szülőknél, gyermekeknél egyaránt megnyilvánuló deviáns magatartás. I I— .... — 1 ————————m \ \ I I _ _ 8 _

Next

/
Thumbnails
Contents