1987. június 3. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
238
I- 19 Művészi pályafutását 1907-ben építészként kezdte. Tervező munkájában az erdélyi népművészet és történelmi épitészeti emlékek motívumait felhasználva a korszerű építészet magyar változatait igyekezett kialakítani* A Városmajor utcai iskola együttes, az Állatkert több épülete és a kispesti munkás- és tisztviselőtelep főterének épületei ma is meghatározó színfoltjai Budapest városképének. 1918 utón az erdélyi magyar művelődési élet kimagasló szervező egyénisége. Részt vállalt az önálló erdélyi ^ szépirodalmi és tudományos publicisztika megindításában. A huszas évektől regényeket és drámákat irt. 1924-ben megalapította az erdélyi magyar irók önálló kiadóját, az Erdélyi Szépmíves Céhet, melynek a megszűnéséig igazgatója volt, ] A II, világháború után tevékenyen bekapcsolódott a demokratikus román közéletbe, 1947-ben képviselővé is megválasztották. Hosszá szépirodalmi, tudományos és publicisztikai munkásságáért és a szocializmus építéséhez való hozzájárulásért a Román Szocialista Köztársaság Nemzetgyűlése "Augusztus 23." érdemrendet adományozott a számára. 90. születésnapján a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Magyar Népköztársaság Zászlórendjének I. fokozatával tüntette ki. 1977-ben Kolozsvárott halt meg. Budapest Főváros Tanácsa Végreha.jtő Bizottsága 531/1976. sz. irányelvének 13. pontja kimondja, hogy a fővárosban az azonos utcaneveket célszerű megszüntetni, az uj utca- elnevezéseket ezen utcák köréből javasolja kiválasztani. tt-Z |P pÉfeíppi: " X— i |