1987. június 3. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
191
i- 5 Ennek keretében:- az üzemeltetési feladatok ellátásáért az ingatlankezelő vállalatot a felügyeleti szerv által meghatározott normativ mértékű árbevétel illeti meg;- a lakóházfenntartással összefüggő épittetői feladatok után (felu- jitási-korszerüs.itési, idegen kivitelezésű karbantartási munkák) a munkák bonyolultságától függően differenciált lebonyolitási dij számolható el; a \ - a saját vállalkozásban végzett lakóházjavitási munkákat (saját kivitelezésű karbantartás) központilag kiadott, a sajátosságokra adaptált árgyüjtemény alapján kell elszámolni;- az egyéb tevékenységet gyakorlatilag az általános feltételek szerint lehet elszámolni.E területen a vállalkozás úgy tör- ra • ténhet mint a többi vállalatnál. A felvázolt rendszer intézményesítette az egységekig lebontott folyamatos teljesítménymérést. Szükségszerűen új alapokra helyezte a belső elszámolási és információs rendszert. Az érdekeltségi rendszer korszerüsitésére két lépésben került sor. Elsőként 1903.január l-től az érdekeltségi rendszer részleges korszerüsitése valósult meg, amely lehetővé és érdekeltté tette a vállalatokat a bérlőre tartozó karbantartási-javítási munkák vállalására. Második lépésként a szabályozó rendszer továbbfejlesztésével 1905.január 1- től a korlátozottan érvényesülő nyereségérdekeltségi rendszer bevezetése történt meg. Ebben az érdekeltségi rendszerben benne vannak azok a lehetőségek, amelyek az ingatlankezelő vállalatokat gyors, hatékony, költségtakarékos munkára, továbbá a minőség javítására ösztönzik. A korlátozottan érvényesülő nyereséges gazdálkodás feltételei között is elsődlegesen az ellátási, szolgáltatási kötelezettség teljesítése az alapfeladat. E feladatok megfelelő színvonalú teljesítése azonban csak akkor és olyan mértékben honorálható, amennyiben a gazdálkodás eredményessége azt lehetővé teszi. A vállalat szintjén támasztott általános követelmény a vállalaton helül kialakítandó belső érdekeltségi rendszerrel szemben felveti azt az igényt is, hogy az egyéni és csoportérdek a teljesítménytől függő eredmény arányában növekedjék. Ez hangsúlyozza a feladatok egyértelmű meghatározásának és a teljesités értékelhetőségének feladatát is. j A vállalati ellenőrzés követelményei az előzőekben megfogalmazottakhoz igazodnak. Azt vizsgálják, hogy a decentralizált egységek a meghatározott feladataikat hogyan teljesítik, feladataikat maradéktalanul ellátják-e.Amennyi- ben nem, az el nem látott feladattal arányosan árbevételeiket csökkentik, azt központosítják.A központosított részhez a decentralizált egységek központilag | ' meghatározott feladatok végrehajtása, illetve kiirt pályázat, elnyerése utján juthatnak hozzá. I l ■' '!# * /rá ^--------------------------n— —————————————————-000 X 4 fc : BX0 V í
