1987. május 20. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
10
— r UH MII I , ° • ">V .' ' >' ‘ .. | .4- ; • • í A Főváros 1936. évi költségvetése fejlesztési, működési-fenntartási feladatok, valamint vállalati támogatás céljára 46.152 millió Ft-ot tartalmazott, ebből 30.283 millió Ft (65,6 %) a központi, 15.869 millió Ft a kerületi feladatok megoldására állt rendelkezésre. A kiadások teljesítése a jelentős bevételi lemaradásokat és a tartalékokat is figyelembevéve az előző évekhez viszonyitva visszafogottabb volt, összességében 91,4 %-ra alakult, a központban 27.551,6 millió Ft, a kerületeknél 14.611,6 millió Ft volt. í 1B Az elmúlt év tapasztalatai azt igazolják, hogy az uj tanácsi szabályo- ^ zó rendszer fő elemei beváltak. A korábbiaknál erőteljesebben érvényesült a tervezés demokratizmusa. Az önállóság növekedésével fokozódott 1 • a testületek döntési aktivitása, a tanácsok kezdeményezőbb felfogásban és eredményesebben foglalkoztak a gazdálkodás kérdéseivel. A szabályozd rendszer nehéz gazdasági körülmények között került bevezetésre. Hatásának teljeskörű kibontakozását az eddig eltelt rövid időn túl alapvetően a szűkös pénzügyi lehetőségek korlátozták. A költségvetés bevételi forrásainak bizonytalansága a korábbinál nehezebb finanszírozási körülményeket okozott kitéve a tanácsokat annak, hogy "önhibájukon" kivül pénzügyi problémákkal küzdjenek. Ezért az éves gazdálkodás során - a tervtől eltérően - a működtetés terén nem érvényesült kellően az az elvárás, hogy alapvető feladataink ellátásához a pénzügyi fedezet garantált legyen. Ez az intézményeket és irányitó szerveket az év során visszafogottabb gazdálkodásra ösztönözte, a pénzügyi helyzet folyamatos figyelemmel kisérése mellett intézkedések megtételére (pl. a beszerzésre forditott kiadás csökkentése) volt : szükség annak ellenére, hogy az intézmények ár- és díjbevételeinél mutatkozó többletteljesítés növelte a kiadási lehetőséget, illetve adott intézménynél fedezte azt a többletkiadást, amely a bevétel eléréséhez felmerült. ' A fejlesztés területén a kerületi tanácsoknál minőségi változást ho- ■ zott, hogy a helyi fejlesztési lehetőségek megtervezésénél a korábbi - konkrét feladatokhoz kötődő - elosztásos módszereket, az előzetes , • i feladat meghatározás nélküli, normatív tervezés váltotta fel. A normatív fejlesztési lehetőség (fejkvóta) bevezetését a kerületi tanácsok többsége objektivebb, igazságosabb elosztási módszernek tartja, 70 _________J . I il ■ ■■-ni' ti
