1987. május 6. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
20
I népességre vetített 2 %-os áthelyezési arány reálisnak tekinthető, de a cigány származású tankötelesek még gondosabb vizsgálata indokolt igénynek tűnik. Kedvezőtlen tendencia, hogy 1983 óta folyamatosan növekszik az idősebb gyermekek áthelyezése. A bizottságoknak határozottabban kell elutasítani a jogszabályoktól eltérő é- letkorúak áthelyezésére tett javaslatokat. Középfokú oktatási intézmények A középfokú oktatás-nevelés, szakképzés ügyével az utóbbi években többször foglalkoztak a főváros irányító tanácsi szervei. A rá tó kerületi tanácsok fenntartásában működő gimnáziumi, valamint a fővárosi tanács fenntartásában meghagyott egységes szakoktatási hálózat kialakításával teremtették meg az alapját a növekvő és differenciált társadalmi, igény kielégítésének, a nevelés-oktatás színvonala emelésének. A fejlesztésre a tanácsnak távlati koncepciója, középtávú terve, a művelődésügyi főosztálynak pedig szakmai programja készült. E dokumentumok ötvözik a központilag elhatározott és a főváros sajátos helyzetéből fakadó célokat és feladatokat, s helyesen fogalmazzák meg az egyes intézménytípusok funkciójának, tevékenységi területeinek a jövőbeni alakulását. A 116 középiskola és az 55 szakmunkásképző és szakiskola a budapesti igényeken kívül - elsősorban a munkaerőigény kielégítésére - ellát jelentős regionális /főleg Pest megyei/, sőt országos iskoláztatási feladatokat is, s ez a funkciója a jövőben is megmarad. ; fo ©,'■ ' " ’fo' I A VI. ötéves tervidőszakban a középfokú képzés feltételei kis mér- fo ¥ tékben romlottak, mert a tanteremfejlesztés elmaradt a tanulók és a tanulócsoportok számának növekedésétől. így az egy osztálytermi célú helyiségre jutó szakmunkásképző iskolai tanulók száma 50,8- ról 60,7 főre emelkedett, ami országosan a legmagasabb, de minden intézménytipusban nőtt az egy tanulócsoportra jutó tanulók száma. Sok gimnáziumban gondot okoz a fakultációs csoportbontáshoz szükséges helyiségek hiánya. Nem a szükséges mértékben bővült a szakmunkásképző iskolai tanműhelyi kapacitás. Problematikusnak érezzük a középfokú diák ott h oni kapacitásnak az 1900-90 közötti évekre tervezett folyamatos visszafejlesztését, amit azok részbeni tó Jra i ^ m? i- 7 te u i
