1987. február 11. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
53
' I V - 2 - 'I XV' fi " erocsPény;|t, a többi kerületben viszont tovább emelkedett a lakosság aktivitásának pénzben kifejezett eredménye Figyelemre méltó, hogy Iiárom kerület (V , XIV XVI ) 50 %-ot meghaladó teljest tnónyrr' vekodóst könyvelhetett el 19(16 han Az r.’íY évi t ársadaliii. munka értékét nagymértékben növeli az a körülmény, hogy a csökkenő tanácsi pönzügyi források a városfejlesztést és az intéz- í.híi iy«sl< iizoméi Intését a korábbi éveknél szerényebb mértékben biztosítják A í|f§| kerületek felismerték, hogy az ellátási szinvonal megőrzése, vagy javítása a társadalmi munka hangsúlyosabbá tételevei is elérhető A XX kerületben , például a kerületi Tanács es a Hazafias Népfront kerületi bizottsága a társadalmi munkavégzés újszerű formáját alakították ki oly módon, hogy helyi társadalmi munknversenyt hirdetett meg a körzeti népfront bizottságok között ■ v. A kerületek között a közmi Ívj ellátásban meglévő különbségek mérséklését segítették elő az önerőből történő közműfejlésztének Az e téren kifejtett társadalmi munka különösen bizonyítja azt. hogy amennyiben az egyéni és a közösségi érdek találkozik, akkor a lakosság is számottevő részt vállal - anyagi eszközeivel is - a társadalmi munkákból Az 19(16 évben teljesített társadalmi munka érték felerészben fejlesztési célé, felerészben pedig működtetési kiadás megtakarítást eredményezett A kerületenkénti, illetve ágazatonkénti részletezésű társadalmi munka tel " k©jesítményeket az .1. es ?. sz mell.ékletbcn mutatjuk he. Ágazatonként vizsgálva a társadalmi, munkák értékét megállapítható, hogy a korábbi évekhez hasonlóan a kommunális ágazat képviseli n legnagyobb rész arányt, (11,0 %-ot Ezt követi a kulturális (11,6 %). az egyéb (5.A %), valamint az egészségügyi (2.(1 %) ágazat S" \ 1 *.**»*»» ***90 *
