1987. február 11. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
168
' í- 2 eredményét, a többi kerületben viszont tovább mai körlett a lakogság aktivitásánál; pénzben kifejezett eredménye. Figyelemre mell tó, hogy három kerület (V , XIV XVI ) 50 %-ot meghaladó t e 1 j e tó© t ni 'ny n ü v ok ódé s t könyvel hetett el 1906 han Az 1906 évi társadalmi munka értékét nagymértékben növeli az a körülmény, hogy a éankkenő tanácsi pénzügyi források a városfejlesztést és az intézmények üzemeltetését a korábbi éveknél szerényebb mértékben biztosítják A ■ kerületek felismerték, hogy az ellátási színvonal megérzése, vagy javítása a társadalmi murika hangsúlyosabbá tételével is elérhető A XX kerületben ~ például a kerületi Tanáétól ős a Hazafias Népfront kerületi bizottsága a társadalmi munkavégzés újszerű formáját alakították ki oly mádon, hngy helyi társadalmi mtinkaversenyt hirdetett meg a körzeti népfront bizottságok között A kerületek között a közmiivi ellátásban meglévő különbségek mérséklését segítették elő az önerőből történő közműfejlesz tűsek Az e téren kifejtett társadalmi munka különösen bizonyítja azt hngy amennyiben az egyéni és a közösségi érdek találkozik, akkor a lakosság n számottevő részt vállal, anyagi eszközeivel is - a társadalmi munkákból Az 19U6 évben teljesített társadalmi munka -érteik felerészben fejlesztési célú, felerészben pedig működtetési kiadás megtakarítást eredményezett A kerületenkénti, illetve ágazatonkénti részletezésű társadalmi munka teljesítményeket az 1 fis 2 sz mellékletben mutatjuk be. Ágazatonként vizsgálva a társadalmi munkák értékét megállapítható, hogy a korábbi évekhez hasonlóan a kommunális ágazat képviseli a legnagyobb rész arányt, 01,0 %-ot lizt követi a kulturális (11,6 %). az egyéb (5.A «). valamint az egészségügyi (2,0 %) ágazat © I. 1 S I ti 770000 ■».. mm*** *mH0 0*. «..-i
